# Mérleg

Zalaegerszeg jelentős, meghatározó vállalata volt egykoron a Ruhagyár. A dolgozók közül többen is ott sajátították el a magas szintű szakmai ismereteket. Idővel sokan önállósították magukat, és váltak vállalkozóvá. Míg a hölgyek valamivel könnyebb helyzetben vannak, ha varrónőt keresnek, az uraknak már egyre nehezebb megtalálni a nekik dolgozó méretes szabóságot. A szakma egyik régi művelője Takács Vilmos, aki ugyan már nyugdíjasként, de még időnként ma is vállal munkát.

Megközelítőleg 8 milliárd Ft volt a Zalavíz Zrt. 2025. évi árbevétele, adózott eredménye pedig 315 millió Ft. A társaság néhány éve állami támogatást kap a működéséhez, ugyanis a rezsicsökkentetés miatt több mint egy évtizede befagyasztott lakossági díjak, egyáltalán nem fedezik a szolgáltatás tényleges költségeit. Energiahatékonysági beruházásaikat is azért valósították meg, hogy csökkentsék a gázért, az áramért fizetendő díjakat.

Eseménydús időszakot tudhat maga mögött a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A köztestület elnökét többek között a Vállalkozásfejlesztési Program keretében szervezett előadásokról, a Demján Sándor Program zalai eredményeiről, a tavalyi év fontosabb rendezvényeiről kérdeztük.

Az autógyárakban nem szokatlan, hogy az elkészült karosszérián, még a festése, fényezése előtt ki kell javítani az apró, de látható esztétikai hibákat. Fabrizio Andretta Olaszországban, egy Fiat Ducatókat gyártó üzemben dolgozott, amikor a munkaadója javaslatára Milánóba ment, hogy elsajátítsa az ehhez szükséges tudást. 2008 óta műveli ezt a különleges szakmát, amire Abruzzóban céget is alapított. Az élet úgy hozta, hogy időközben Magyarországra költözött, és 2016 óta Horpadásmester néven, Zalaegerszegen működteti egyedi vállalkozását. Fabrizio több nyelven beszél, interjút nekünk magyarul adott.

Van kettő olyan mesterség, ami egy házaspárhoz kötődik Zalaegerszegen: a könyvkötészet és a képkeretezés. Balogné Vali és Balog László évtizedekkel ezelőtt, a rendszerváltás időszakában vásárolták meg azt a vállalatot, ahol a feleség a könyvkötészet vezetőjeként dolgozott. Eötvös utcai műhelyükben – már nyugdíjasként, és csak heti három napon – még ma is aktívan művelik szakmájukat.

Március végén tartotta beszámoló taggyűlését a VOSZ Zala Vármegyei Szervezete. Tisztújító közgyűlésén – amelyet legutóbb 2021-ben hívtak össze – új összetételű elnökséget és küldötteket választottak. Elnök-küldöttként Balogh Ádám újabb öt évre kapott bizalmat. Az eltelt időszak értékelése során – többek között – kiemelte, hogy az országban harmadikként nyitották meg a vállalkozásfejlesztési irodát a megyeszékhelyen.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai klubjaként működő Z Generációs Üzleti Kör második alkalommal szervezte meg „A siker receptje” című pódiumbeszélgetést. A fiatal vállalkozókat tömörítő közösség célja a programmal az volt, hogy a meghívott vendégek személyes történetein át megmutassák: mi áll a vállalkozói, menedzseri eredményesség mögött.

25 éves jubileumát ünnepelte a zalaegerszegi Magnetic Áruház. Az andráshidai városrészben lévő épület több mint egy kereskedelmi egység. Az eltelt negyedszázad alatt az ingatlant folyamatosan korszerűsítették, és – adottságaikat rugalmasan kihasználva – új funkciókkal is megtöltötték.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Zala jövője” címmel szervezett az érdeklődő vállalkozásoknak fórumot. A nyitó előadást Frankó Csuba Dea, transzformációs vezető, jövőkutató tartotta. Nemzetközi tapasztalatai alapján mutatta be, hogy milyen módszerekkel lehet és kell előre tekinteni, akár 10-15 évre is. Lehet ugyanis modellezni a természeti, technológiai, gazdasági és társadalmi tendenciákat, és ezek ismeretében meghozni a vállalkozói döntéseket.

Aktív közösségépítésbe kezdett a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltatói tagozata. A Szolgáltatói Napok címmel indított rendezvénysorozat első találkozójának középpontjában az adatvédelem és az informatika állt. A program szervezésének egyik célja volt, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük legyen a személyes kapcsolatok építésére is.

A 2026-os évre szóló adóváltozásokból februári adásunkban, a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelésének hatásait tekintettük át. Most azokat a módosításokat vesszük sorra, amelyek a társasági adózást, a kisvállalati adózást és az általános forgalmi adót érintik.

A globális felmelegedés, a klímaváltozás következményeit a mindennapjainkban tapasztaljuk. Ez a folyamat hatással van a belső, megújuló vízkészleteinkre, konkrétan az ivóvizünkre. A kamara jövőkutatásáról szóló találkozón Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy ha már a változásokat nem tudjuk megakadályozni, legalább igyekezzünk alkalmazkodni hozzá. Éppen emiatt, például másként kell bánnunk a vízzel is.

Decemberben döntött az önkormányzati bérlakások értékesítéséről a zalaegerszegi képviselő-testület. 162 olyan ingatlant jelöltek ki, ahol 15 évnél régebb óta lakik a bérlő, vagy ún. szórványlakás, azaz az adott épületben a városnak csak egy lakása van. Az igények felmérésével a LÉSZ Kft.-t bízták meg.

A megyeszékhelyi képviselő-testület döntése nyomán 2026. március 1-jétől megszűnik mint költségvetési intézmény, a Vásárcsarnok Gazdálkodási Szervezet és a Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac. Feladataikat az önkormányzat tulajdonában lévő Kontakt Humán Nonprofit Kft. viszi tovább. A Vásárcsarnok 2025-ben is stabilan gazdálkodott. Bruttó bevétele 100 millió Ft körül alakult, a működtetést 9 fővel látták el.

Harmadik éve partnere a FIRST LEGO League versenynek a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. 2025-ben és 2026-ban már hivatalos szervezőként vettek részt a vetélkedő programjainak lebonyolításában. A regionális selejtezőket Zalaegerszegen rendezték január végén. 11 idősebb korosztályba tartozó diákcsapat és 4 alsós tanulókból álló csoport mérte össze tudását.

Több mint 10 éve, 2013-ban jelent meg Zalában az amerikai szőlőkabóca. A rovar által terjesztett fertőzés, az aranyszínű sárgaság napjaikra már az egész országban veszélyezteti a szőlőültetvényeket és a hazai bortermelést. A kór terjedése komoly gazdasági károkat okoz az ágazat szereplőinek.

Az országban elsőként végzett jövőkutatást a területi kamarák közül a zalai. Ennek eredményeként elkészült egy jövőkép tanulmány, amely 15-25 éves távra vetíti előre a térség gazdasági és társadalmi trendjeit. Megállapításait 2025-ben már megismerhették a megye és a megyei jogú városok politikai döntéshozói. Az év első hónapjában a nagykanizsai és zalaszentgróti térség vállalkozóinak, érdeklődő települési polgármestereinek is bemutatták. Január végén Zalaegerszegen rendeztek a témában szakmai programot.

Az idei évben is történtek változások az adójogszabályokban. A módosítások emelést jelentenek a minimálbérnél, a garantált bérminimumnál, és a munkaadók költségeinél is. A témával foglalkozó interjúnk első részében a magánszemélyeknek adható juttatásokat és kedvezményeket vesszük sorra.

Magyarországon az elsőként hoztak létre egy olyan honlapot, amely a gazdátlan, menhelyen lévő állatok örökbefogadását segíti. A mögötte álló egyesület nonprofit alapon végzi a felület tartalmának feltöltésével, frissítésével járó munkát. Céljuk a tudatos állattartás népszerűsítése, az állatmentő tevékenységek támogatása. A digitális felület közvetítő szerepet tölt be, és egyszerűbbé teszi a leendő gazdáknak a számukra megfelelő állat keresését, megtalálását.

2025. november 18-ától könnyebben cserélhetnek gazdát a zalaegerszegi zártkerti ingatanok. A múlt év nyarán módosult az ingatlannyilvántartásról szóló törvény. A jogalkotó a helyi önkormányzatokra bízta, hogy lehetővé teszik-e a művelési ág alóli kivonást. Ez azért jelentős változás, mert az ilyen típusú zártkerti ingatlanok adásvétele előtt több korlátozó tényezővel is számolni kellett. A változásról dr. Lackner Melinda ügyvédet kérdeztük.