# Mérleg

Az október 17-én tartott gálán Zala Megyei Év Vállalkozója Díjat kapott a Zalaber Vállalkozási Kft. A céget 1990 december végén alapították a Zala Megyei Beruházási Vállalatból kilépő dolgozók.

A VOSZ Zala Megyei Szervezete október 17-én tartotta a 20. Zala Megyei Év Vállalkozója és Prima Díjátadó Gálát. Idén az öt díjazott vállalkozás között kettő zalaegerszegi cég volt. Elismerést vehetett át a Laconto Audit Zala Kft., amelynek története egészen 1995-ig nyúlik vissza.

Ingyenes robotika szakkört indított az érdeklődő diákoknak a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a többek között erre a célra is kialakított Skill Tech Laborjában. A szervezet több mint három éve karolta fel a First LEGO League robotikai verseny regionális selejtezőjét. Nemcsak a programok szervezésében nyújtott segítséget, hanem több diákcsapatot is támogatott szakmailag az indulásban. A szakkört ebben a tanévben is meghirdették.

A Dunántúl egyik jelentős méretű közszolgáltatójává vált a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás azzal, hogy megvásárolta a zalaegerszegi önkormányzat tulajdonában lévő Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-t. A tranzakció okairól Bali Józsefet, a ZALAISPA Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.

A 102 éves múltú tófeji gyárat és az alapanyagot adó bányákat a Szatmári Zoltánhoz tartozó cégcsoport vásárolta meg. A többféle tevékenységgel foglalkozó, jászberényi székhelyű családi vállalkozást a tulajdonosai 1985 óta építik, fejlesztik. Nem csak üzleti megfontolásokból döntöttek zalai befektetésükről.

A kormány bejelentette, hogy eltörli az 5000 Ft-os kamarai hozzájárulást. Ezt a kötelezettséget a gazdasági kamarákról szóló törvényben rögzítette még 2011-ben, az akkori parlament. A regisztrációs díjat évente egy alkalommal, 2012. január 1-jétől fizette minden vállalkozás. Egészen 2025-ig ezek az összegek a területi kamarákhoz folytak be. Kovács Dezsőt, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét a döntésről és az annak nyomán várható változásokról kérdeztük.

Nyáron újraindult a termelés a tófeji csempeüzemben. Dr. Katona György a hetvenes évek közepén került az akkor még Kerámia és Cserépkályhagyár nevű vállalathoz, amelynek 1978-ig igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett. Vezetői időszaka alatt a cégből részvénytársaság lett, amelynek papírjai a londoni és a budapesti tőzsdén is forogtak.

Egyéves születésnapját ünnepelte a zalaegerszegi Star Tours utazási iroda. A mögötte álló vállalkozást másfél éve alapították. Az utazás, utaztatás szeretete és a szakmai önállóság vágya alapozta meg a cég létrehozásának gondolatát. A tulajdonosoknak nagy segítséget adott, hogy nemcsak az idegenforgalom területén voltak már vállalkozási tapasztalataik.

Szerethető, közösséget kovácsoló, értékes márkaként képzeli el a ZTE Kosárlabda Klub jövőjét az új ügyvezető. Ehhez – többek között – arra van szükség, hogy az anyagi hátteret adó gazdasági társaság tőkeerőssé váljon, hosszú távon stabilan és piaci alapon működjön. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, különösen egy olyan helyzetben, amikor a csapat élvonalból való kiesése nyomán a bevételi források egy jelentős része is elapadt.

Az Alsóerdei Sport- és Élményparkot az önkormányzati tulajdonban lévő Zalaegerszegi Élménypark Kft. működteti. A szabadidő eltöltésének ingyenes és térítéses formáit is kínáló komplexumban olyan terek, épületek is készültek, amelyek alkalmasak céges vagy családi rendezvények tartására. A társaság bevételeire az időjárás is hatással van.

A városi tulajdonú Zalaegerszegi Létesítményfenntartó Kft. üzemelteti az uszodát, a strandot, a sportcsarnokot, a Gébárti Tóstrandot és az AquaCityt. A működéshez szükséges árbevétel – emiatt is – több helyről érkezik. A társaság gazdálkodása kiegyensúlyozott.

Zala Megyei Vállalkozók Egyesülete néven, a helyi gazdasági szereplők együttműködését, fejlődését elősegítő civil szervezetet hozott létre 20 zalai vállalkozás képviselője. Terveik között szerepel többek között az érdekképviselet, a tudásmegosztás és az ágazatokon átívelő közösségépítés is.

Női vállalkozói díjat kapott a zalai Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Fórumán Kozma Tiborné Zsuzsa, az Archi Metal Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A cég idén júliusban kezdte meg működésének 25. évét. A 13 főt foglalkoztató társaság tavaly több mint 700 millió Ft-os árbevételt ért el.

A Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. 2023. július 1. óta a MOHU MOL Zrt. alvállalkozójaként végzi a kommunális és szelektív hulladékok gyűjtését, szállítását, a létesítmények üzemeltetését. A társaság árbevételének 96%-a ebből a szerződéses viszonyból származik.

Sikeres évet zárt 2025-ben a Zala-Müllex Kft. A társaság több mint 140 főt foglalkoztat, árbevétele meghaladta a négymilliárd forintot. Az egyetlen olyan cég, amely osztalékot fizetett tulajdonosának, Zalaegerszeg önkormányzatának.

Teljesítette tavalyi üzleti tervét a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. A társaság fő tevékenysége a város tulajdonában lévő gazdasági ingatlanok bérbeadása, valamint a TOP Plusz projektek menedzselése.

A LÉSZ Kft. 2025-ben is azokat a tevékenységeket végezte, amellyel az önkormányzat megbízta: a városi tulajdonú lakások, bizonyos ingatlanok kezelése, és a Munkáshotel működtetése. Emellett piaci alapon is vállalt különböző feladatokat. A társaság a tavalyi üzleti évét a terveknek megfelelően teljesítette.

2025-ben 105-en dolgoztak a Városgazdálkodási Kft.-nél. A munkaerő mozgása főként a kegyeleti üzletágat érintette, ahova a feladat jellege miatt nem könnyű munkavállalót találni. A parkfenntartásban pedig a minimálbér emelése miatt nőtt a bérigény, amit a társaság nehezen tud kigazdálkodni.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs szolgáltatásainak egyike a Kisinas tábor, amelyet 2026-ban már 11. éve szerveztek meg. Az ötnapos, napközbeni elfoglaltságot kínáló programra hagyományosan a hatodik-hetedik osztályosokat várják. Idén Nagykanizsán és Zalaegerszegen indítottak csoportokat.

A geotermikus energia fűtési célú felhasználásának Magyarországon már vannak tapasztalatai. Zalaegerszegen és környékén az ötvenes években, a kőolajkutatási fúrások során 2000 méterről már emeltek ki forró vizet. A pózvai kórház területén is működik már egy ilyen rendszer. A megyeszékhely önkormányzata megbízta a Zalavíz Zrt.-t egy olyan kutatás-fejlesztési programmal, amelynek keretében fel kellett térképezni, hogy milyen geotermikus energia potenciált rejtenek a város alatti kőzetek. A cél az, hogy a kiaknázható megújuló energiaforrás kiváltsa a településen a földgáz felhasználását.