40 városfejlesztési cél – Geotermikus energia használata Zalaegerszegen

A geotermikus energia városi hasznosításának tervét Balaicz Zoltán polgármester a 2029-ig szóló városfejlesztési program 37. célkitűzéseként ismertette. A kezdeményezés illeszkedik ahhoz a hosszú távú törekvéshez, hogy Zalaegerszeg mérsékelje külső energiafüggőségét, és a helyi adottságokra építve tegye biztonságosabbá, valamint fenntarthatóbbá energiaellátását.

A fejlesztés jelentőségét az energiapiaci változások és a klímaváltozás is erősítik. A lakóépületek, intézmények és munkahelyek fűtése ma még jelentős részben földgázra támaszkodik, a város azonban olyan energiaforrást szeretne bevonni, amely kevésbé függ a nemzetközi piacok alakulásától. Zalaegerszeg föld alatti hőtartalékai erre hosszú távon lehetőséget kínálhatnak.

Régóta ismertek a város geotermikus adottságai

A térség geotermikus lehetőségeire már az 1950-es évek olajkutató fúrásai során felfigyeltek, amikor mintegy 2000 méteres mélységből forró vizet hoztak felszínre. A termálvíz hasznosítására később is történtek lépések: 1985-ben a korabeli városi tanács termálfürdő létesítését tervezte Csács térségében, 2000-ben elkészült a Gébárti-tó melletti termálfürdő, 2002-ben pedig megnyílt az AquaCity.

A városban 2004 óta működik a pózvai geotermikus rendszer, amely egy hat kilométer hosszú, hőszigetelt vezetékhálózaton keresztül többek között a kórház, az idősek otthona, a fogyatékossággal élők otthona, az AquaCity és a termálfürdő energiaellátását segíti. A meglévő rendszer tapasztalataira építve most ennél jóval nagyobb léptékű, a város energiaellátásában is meghatározó szerepet betöltő fejlesztést készítenének elő.

A geotermikus lehetőségek részletes vizsgálatát az önkormányzat 2023-ban bízta a Zalavíz Zrt.-re, amely megvalósíthatósági tanulmányt készített. A kutatási és engedélyezési dokumentáció 2024-ben készült el, 2025-ben pedig jogerőssé vált a társaság 160 négyzetkilométeres kutatási engedélye.

A Nemzeti Geotermikus Kutatási Program keretében 2025-ben Zalaegerszeg északi térségében 36 négyzetkilométeres területet vizsgáltak meg. A szakemberek 3500 talajmikrofont helyeztek ki, a mérések eredményeiből pedig háromdimenziós képet állítottak össze a föld alatti rétegekről.

Akár 98 Celsius-fokos víz is felszínre hozható

A kutatási eredmények alapján 2000–2200 méteres mélységben repedezett, karsztosodott mészkő- és dolomitrétegek találhatók, amelyekből a számítások szerint 95–98 Celsius-fokos víz nyerhető ki. Ez megfelelő műszaki feltételek mellett alkalmas lehet arra, hogy hőjét a város fűtési rendszerében hasznosítsák.

Az első termelő- és visszasajtoló kútpár helyét a város északi részén, a kiskutasi–ságodi térségben jelölték ki. A kúttervek, valamint a hidrodinamikai és hőtranszportmodellek már elkészültek, emellett megkezdődött a felszíni vezetékhálózat és a hőközpont tervezése is.

A környezetvédelmi hatóság 2026 augusztusában elfogadta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és megállapította, hogy a beruházás a tervek szerinti megvalósítás esetén várhatóan nem jár negatív környezeti hatással. A kapcsolódó engedélyezési eljárások ugyanakkor még folyamatban vannak.

Zárt rendszerben hasznosítanák a föld hőjét

A tervezett technológia lényege, hogy a termelőkútból felszínre érkező forró víz hőjét egy hőcserélő adja át a különálló fűtési hálózatnak. A geotermikus víz így nem kerül közvetlenül az épületek fűtési rendszerébe: miután leadta hőjét, hozzávetőleg 50 Celsius-fokos hőmérsékleten egy másik kúton keresztül visszajuttatják a föld mélyébe.

A visszasajtolás fontos környezetvédelmi és műszaki szerepet tölt be, hiszen segít megőrizni a mélységi vízkészletet és elkerülni a rétegnyomás tartós csökkenését. A víz ebben a rendszerben a földhő közvetítőjeként működik: a felszínen átadja energiáját, majd visszakerül a mélybe.

A jelenlegi ütemterv szerint az első termelőkút fúrása 2027-ben kezdődhet meg. Ezt tartós kútvizsgálat követi majd, amelynek során meghatározzák a víz tényleges hőmérsékletét, hozamát és a kinyerhető hőteljesítményt. Ezek az adatok a felszíni infrastruktúra végleges kialakításához is alapul szolgálnak.

Az ipari park energiaellátásával indulhat a fejlesztés

A geotermikus rendszer első ütemben az északi ipari park energiaellátását segítheti. A későbbiekben az állami kórház, az önkormányzati intézmények, valamint a központi hőközponttal rendelkező nagyobb társasházak is csatlakozhatnak a hálózathoz.

A kutatási területen összesen nyolc kút, vagyis négy termelő–visszasajtoló kútpár kialakítására nyílhat lehetőség. A hosszú távú cél, hogy 2035-ig jelentősen mérsékeljék a földgáz szerepét Zalaegerszeg fűtési energiaellátásában. Emellett az áramtermelés lehetőségeit is vizsgálják.

A beruházás első kútpárjának és a közvetlenül kapcsolódó felszíni létesítményeknek a jelenlegi becsült költsége 3,5 milliárd forint. A csővezetékek, a hőcserélők és a további műszaki berendezések kiépítése hasonló nagyságrendű kiadást jelenthet, így az első teljes ütem összköltsége előzetesen mintegy 7 milliárd forintra tehető. A pontos összeget a műszaki tervek lezárása után lehet meghatározni.

Pályázati forrásokkal valósulhat meg a beruházás

A fejlesztés következő szakaszához állami, európai uniós vagy más pályázati támogatásra van szükség. Az egyik lehetséges finanszírozási forrást a Jedlik Ányos Energetikai Program jelentheti, amely az első geotermikus kútfúrások és az azokhoz kapcsolódó hőellátó hálózatok kialakítását is támogathatja.

A projekt előkészítése lezárult, a megvalósításhoz szükséges források megszerzése azonban továbbra is meghatározó feltétel. A beruházás jelentősége túlmutat az energiaellátás műszaki fejlesztésén: a helyi hőforrás hasznosításával csökkenhet a földgázfelhasználás, mérséklődhet a külső energiaforrásoktól való függőség, és kiszámíthatóbbá válhat az intézmények, vállalkozások, később pedig akár a lakóépületek fűtése is.

A 40 zalaegerszegi városfejlesztési cél 2029-ig:

1. Új óvoda épül 2027 végéig a bazitai városrészben.

2. Új közösségi tér épül 2028 elejéig a páterdombi városrészben.

3. Megújul az Ady iskola régi épületszárnya 2029 elejéig.

4. Megújul a Tipegő Bölcsőde 2028 végéig.

5. Megújul a volt tiszti klub épülete kívül és belül 2026 végéig.

6. Kiépül a vásárcsarnok hűtési rendszere 2027 nyarára.

7. Megújul az Űrhajós utcai óvoda 2028 végéig.

8. Megduplázódik a Next Gen Mobility gyár, az önkormányzat biztosítja a szükséges kapcsolódó infrastrukturális-, út- és közműfejlesztéseket.

9. Részleges infrastrukturális felújítás valósul meg a színházban és a színészházban 2027 végéig.

10. Újabb infrastrukturális fejlesztés valósul meg a sportcsarnokban 2027 végéig.

11. Megújul a Kölcsey utca 11. szám alatti orvosi rendelő 2027 végéig.

12. Megújul a Mátyás király utca 16. szám alatti orvosi rendelő 2027 végéig.

13. Megújul a Gazdaság utca 21. szám alatti orvosi rendelő 2027 végéig. 

14. Megújul a Napsugár utcai óvoda 2028 végéig.

15. Bővül a Pedagógiai Szakszolgálat 2028 végéig.

16. Megújul és bővül a ságodi óvoda 2028 elejéig.

17. A szennyvíztisztító telep modernizálása.

18. Kétsávossá, („turbóvá") bővül a Balatoni úton a Tesco melletti körforgalom, megújul a felüljáró, kerékpárút épül 2028 végéig.

19. Bővítenék az Egészséges Zalaegerszeg Programot, elsősorban hátrányos helyzetű, illetve különleges élethelyzetben lévő társadalmi csoportokat segítő egészségmegőrző, prevenciós és közösségi eseményekkel.

20. Az egykori ruhagyár kereskedelmi- és lakóövezetté válik, az önkormányzat a közterületi részeket rendezi.

21. Tíz újabb gazdaságfejlesztési beruházás valósul meg, melyeket az önkormányzat különféle módokon segített, támogatott (gyors engedélykiadások, iparterületek, útkapcsolatok, közművek).

22. Folytatódik a Gébárti-tó környezetének fejlesztése.

23. Az egykori MMIK épületének bontása után liget, pihenőövezet és ideiglenes parkoló jön létre.

24. A logisztikai ipari park kialakításának folytatása 2028-ig.

25. Fejlesztések az Ifjúsági- és Sportcentrumban.

26. Jelentősen átalakul az egykori tejipari terület, az önkormányzat a környező közterületeket teszi majd rendbe.

27. Új közösségi tér épül Kaszaházán.

28. Történelmi épületek megújítása.

29. Az ebergényi bekötőút felújítása.

30. Jelentősen bővül az Északi Ipari Park infrastruktúrája.

31. Nagy, fedett, fűthető, négy évszakos, egész évben használható játszóház épül 2029 elejéig.

32. Megépül a Parkerdőn átvezető kerékpárút Csácsig.

33. Új, modern üzemcsarnok épül az északi ipari parkban.

34. Új férőhelyekkel bővülhet a zalaegerszegi idősellátás.

35. Az északi vízbázis feltárásával, a kutak fúrásával hosszú távon biztosítanák Zalaegerszeg ivóvízellátását.

36. Bővítik a biztonságos hulladéktárolást és hulladékkezelést.

37. Geotermikus energia használata a városban.

Fotók: Facebook/Balaicz Zoltán