2024.05.10., péntek - Ármin, Pálma napja
facebook
Keresés
Ez a tekintélyt parancsoló állat lett az év madara 2024-ben

Ez a tekintélyt parancsoló állat lett az év madara 2024-ben

2024. január 03., 13:30
A ritka faj megőrzése terén óriási a magyar természetvédelem kötelezettsége.

A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben - tudatta szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A femina.hu azt írja, az MME hangsúlyozza, hogy a faj megőrzése tekintetében a magyar természetvédelemnek kiemelkedő felelőssége van, mivel a kerecsensólyom kontinentális szinten is kivételes természeti értéket képvisel.

Az Európai Unióban élő populáció több mint 60 százaléka Magyarországon költ, globális szinten pedig a Kárpát-medence területén található a faj egyetlen megbízhatóan stabil, enyhén növekvő állománya - hangsúlyozzák az MTI közleményében. Az MME 50 jubileumi év madaraként a kerecsensólyomra különös figyelmet fordítanak az MME 1974-es alapítása óta.

A kerecsensólyom nagy testű, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, főként Kínában, Mongóliában és Kazahsztánban él, míg az európai állomány jelentős része Magyarországon és Ukrajnában található.

A világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban pedig 6100-14 900 pár közé becsülték, Európában ennek csak kisebb része, körülbelül 5 százaléka él. Magyarországon az 1980-as években majdnem eltűnt, de az MME által irányított természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően mára már mintegy 150 pár él - emeli ki az egyesület közleménye. A sólyomfélék többi tagjához hasonlóan nem épít fészket, évente csak egyszer költ. A sziklafalak párkányain a hollók fészkét vagy annak maradványait használja, vagy a párkányok törmelékes talajában alakít ki egy sekély mélyedést a tojásoknak. Az élőhelyét tekintve fás területeken más közepes és nagy testű madarak, főként ölyvek és sasok üres fészkeibe költ.

Jelenleg a hazai populáció több mint kétharmada alumínium költőládákban neveli utódait. A ládákat a nagyfeszültségű hálózat fémtraverzeire telepítik, amik védelmet nyújtanak a nyestektől és az emberi beavatkozástól.

Fotó: Rosta Tibor / MTI