Hamarosan hiánycikké válhat ez az alapvető élelmiszer

Az egyre gyakoribb hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a haszonállatokat is súlyosan érintik – különösen a tejelő szarvasmarhákat. Egy friss, nagyszabású kutatás szerint már egyetlen extrém meleg nap is érezhető visszaesést okozhat a tejtermelésben, és a negatív hatások napokig elhúzódhatnak – olvasható a Femina cikkében.

A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány több mint 130 000 izraeli tehén adatait elemezte 12 éven keresztül, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a gazdaságok hűtési rendszereit is. A kutatók az úgynevezett „wet-bulb”, azaz nedves hőmérsékleti érték alapján mérték a stresszhatást, ami egyszerre figyeli a hőmérsékletet és a páratartalmat.

A kritikus határérték 26 °C körül van – e fölött a tejhozam drasztikusan csökkenni kezd. A kutatás szerint egyetlen hőségriadós nap akár 10 százalékkal is visszavetheti a tejtermelést, a teljes regenerálódás pedig több mint tíz napot is igénybe vehet. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy még a legmodernebb, hűtőrendszerrel felszerelt gazdaságok sem tudják teljes mértékben kompenzálni a veszteséget.

A tanulmány egyik társszerzője, Eyal Frank úgy fogalmazott:

Még a legkorszerűbb, jól finanszírozott farmok is olyan stratégiákat alkalmaznak, amik nem biztos, hogy elegendőek a klímaváltozás tempójához.

Bár a ventilátorokkal, vízpermetezéssel és árnyékolással felszerelt rendszerek enyhítik a károkat, a legforróbb napokon ezek hatékonysága is csökken – például 24 °C nedves hőmérsékletnél már csak 40 százalékkal visszafogják veszteségeket.

Az izraeli adatok alapján a kutatók globális modellezést is végeztek, a világ tíz legnagyobb tejtermelő országára vonatkozóan. Az előrejelzések szerint a 21. század közepére a napi tejhozam átlagosan 4 százalékkal is csökkenhet, amennyiben nem történik beruházás a hűtési technológiákba. Az olyan országokban, mint India, Pakisztán vagy Brazília, ahol magasabb a hőmérséklet, és korlátozottabbak az anyagi lehetőségek, a visszaesés még súlyosabb lehet – akár 4 százalékos veszteség is előfordulhat tehenenként naponta.

A hűtési rendszerek ugyan megtérülnek – az elemzések szerint átlagosan 18 hónap alatt –, de a beruházás költsége sok alacsony jövedelmű gazdaság számára továbbra is elérhetetlen. Ayal Kimhi, a Jeruzsálemi Héber Egyetem docense szerint:

Az alkalmazkodás költséges, és a gazdálkodóknak gondosan mérlegelniük kell, milyen hasznot hoz a befektetés. Emiatt sokan csak részben alkalmazzák a védelmi intézkedéseket, mivel a teljes izolálás túl drága lenne.

A klímaváltozás hatása azonban nem áll meg a tejtermelésnél. A hőstressz az állatok viselkedésére és szaporodására is negatívan hat, veszélyeztetve ezzel a hosszú távú állományfenntartást. A tanulmány vezető szerzője, Claire Palandri szerint a megoldás nem csupán technológiai fejlesztésekben rejlik:

A döntéshozóknak nemcsak a hűtési rendszereket kell támogatniuk, hanem az állatok stresszterhelését csökkentő intézkedéseket is – például a zsúfoltság enyhítését és a borjak idő előtti elválasztásának megszüntetését.

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hatása nemcsak a tejtermékek elérhetőségét befolyásolhatja. A világ számos térségében már most is veszélybe került a kakaó, a kávé, a búza és még a banán is – vagyis több alapvető élelmiszerekre is hatással van az egyre szélsőségesebb időjárás.

A mezőgazdaság már most is az éghajlatváltozás frontvonalában áll. A következő évtizedekben nem csupán az állattenyésztés, hanem az élelmiszer-ellátás biztonsága is új kihívások elé néz. Hogy a tej megmarad-e mindennapi élelmiszerként, az azon is múlik, hogy sikerül-e időben és hatékonyan alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Fotó: illusztráció/AI