# Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Zalaegerszeg is csatlakozott idén a 33. Európai Madármegfigyelő Napokhoz. A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 29 BirdLife-partner ország madártani szervezete vett részt. Az esemény magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Bemutatták a Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert madárvédő tevékenységét. A tulajdonosok két éve csatlakoztak a Magyar Madártani Egyesület programjához és alakították ki a területet úgy, hogy az a természettel a legnagyobb összhangban legyen. Ennek köszönhetően a kártevők is eltűntek.

Sokszor még repülni sem tudnak azok a madárfiókák – köztük a kis varjak –, amelyek a mostani időszakban hagyják el fészkeiket. Hazavinni azonban nem szabad őket, mert akkor esélyük sem lesz arra, hogy később visszatérjenek természetes élőhelyükre.

A zalaegerszegi madarászok szombaton várták az érdeklődőket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos programsorozatára, a fülemülék éjszakájára.

Erdei fülesbaglyok számlálásához kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az akció kiemelt célja a madarak telelőhelyeinek védelme és a populáció felmérése. A ragadozók ugyanis ebben az időszakban a települések belterületein is előfordulhatnak.

Ötven évvel ezelőtt alapították a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet. A zalai csoport tagjai a jubileumot a hétvégén ünnepelték, ahol Darázsi Zsoltnak átadták az évforduló alkalmából alapított Schmidt Egon díjat.

Sokan etetik a madarakat télen. Mivel ilyenkor jóval nehezebb energiadús táplálékhoz jutniuk, mint máskor, ez a segítség számukra elengedhetetlen. A jó szándékkal azonban ártani is lehet. Ennek elkerülése érdekében tanácsos megfogadni a szakemberek útmutatásait.

A ritka faj megőrzése terén óriási a magyar természetvédelem kötelezettsége.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

A jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik.