
Az életet is meghosszabbítja egy jó munkaadó
Jobb foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat és kevésbé stresszes munkakörülményeket kínálnak a termelékenyebb vállalatok, derül ki abból az elemzésből, amelyben mintegy tízezer magyar munkavállaló 2009 és 2017 közötti adatait vizsgálták.
Az eredmények szerint ha egy munkavállaló magasabb béreket fizető cégnél kezd dolgozni, többször jut el orvoshoz, és több, szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert (köztük vérnyomás- és koleszterincsökkentőt) kezd szedni, több diagnosztikai vizsgálaton vesz részt, és ritkábban kezd használni mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert – anélkül, hogy a fizikai egészsége romlana – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legújabb elemzéséből, amelyet a HR Portal nyomán idézett a Haszon.
A kutatás fő következtetése, hogy a termelékenyebb vállalatok jótékony hatással vannak a korábban sokszor nem diagnosztizált, krónikus betegségek felismerésére és a munkavállalók mentális egészségére. Ez különösen annak fényében kedvező, hogy a magasvérnyomás-betegség akár minden második-harmadik, 30-79 év közötti embert érintheti, de csak a felüket kezelik. Hasonlóképpen, a cukorbetegségben szenvedők jelentős részét sem diagnosztizálják idejében.
Összefüggés van a fizetés és az egészségügyi kilátások között
Ha egy dolgozó egy szórással (kb. 26%-kal) magasabb bért fizető céghez kerül, akkor például 0,4 százalékponttal nő a valószínűsége, hogy vérnyomáscsökkentőt kap, illetve 0,2 százalékponttal valószínűbb, hogy koleszterinszint-csökkentő szert írnak fel neki. Emellett 2 százalékkal nő a háziorvosi ellátás és a diagnosztikai ellátás (különösen a röntgendiagnosztika) igénybevétele, míg a kórházba kerülés valószínűsége nem emelkedik.
Az eredmények magyarázata lehet, hogy a jobb minőségű vállalatoknál alaposabb a foglalkozás-egészségügyi ellátás (ami elősegítheti a krónikus betegségek jobb felismerését), és alacsonyabb a munkahelyi stressz (ami javíthatja a mentális egészséget). A vizsgálati időszak óta eltelt időben a magánegészségügy igénybevétele még elterjedtebbé vált, ami tovább növelheti a talált különbségeket.
A tanulmány a Journal of Health Economics folyóiratban jelent meg, szerzői Bíró Anikó, az ELTE Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója és Elek Péter, szintén az intézet kutatója, egyben a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.
Fotó: illusztráció/AI