Alaptalanul vádoljuk a nyárfaszöszt

Idén májusban is kezdetét vette a „nyári hóesés”: több helyen fehér vattapamacsok árasztották el az utcákat. A közvélemény ítélete egyértelmű: a nyárfa ismét támad. Van azonban egy apró kis bökkenő: a tudomány szerint a nyárfa szösze nem okoz allergiát - írja az Időkép.

Az allergia elleni küzdelemben az emberi érzékelés gyakran megtréfál minket. A valódi allergiás reakciókat kiváltó pollenek mikroszkopikus méretűek, a szem számára láthatatlanok. Ezzel szemben a nyárfa repítőszőrei – a köznyelvben csak „szöszök” – hatalmasak, fehérek és mindenütt ott vannak.

Mivel a szöszök megjelenése hajszálpontosan egybeesik a pázsitfüvek és a gabonafélék virágzási csúcsával, az agyunk gyorsan felállítja az összefüggést: látom a fehéret, viszket az orrom, tehát megvan a bűnös.

Valójában azonban a nyárfa márciusban-áprilisban szokott virágozni és ekkor szórja a pollenjét is. Ez valóban okozhat allergiát, de ekkor még sehol nincsenek a fehér pamacsok. Amikor a fehér „vattát” látjuk, az már a fa termése. Ez tiszta cellulóz, ami nem tartalmaz allergén fehérjéket. A funkciója csupán annyi, hogy a szél segítségével messzire repítse a fa magvait.

Akkor miért tüsszögünk mégis, ha belerepül az orrunkba?

Bár a szösz nem allergén, két módon mégis irritálhat minket:

• A finom szálak csiklandozzák az orrnyálkahártyát vagy a szemet, ami tüsszentési ingert vagy könnyezést válthat ki. Ez azonban nem immunválasz, hanem egyszerű fizikai inger, mintha egy porszem menne a szemünkbe.
• A levegőben szálló vattapamacsok szerkezete kiválóan alkalmas arra, hogy menet közben csapdába ejtse a valódi bűnösöket: a fűfélék láthatatlan pollenjeit és a városi port. Így a szösz valójában egy „pollen-szállítmányként” funkcionál, közvetlenül az arcunkba juttatva az irritáló anyagokat.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy bár a fehér szöszök takarítása bosszantó, és a látványa sokakat emlékeztet a szenvedésre, ők csupán ártatlan hírnökei a pollenszezonnak.

Fotó: illusztráció/AI