
Ilyen riasztások tűnhetnek fel a mobilokon hamarosan
„A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” című, 77 oldalas javaslatban sok egyéb mellett a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatási rendszer átalakításáról is szó esik, írja a Dívány a 24.hu cikke alapján.
A portál információi szerint az eddig is létező SMS-értesítések mellé a jövőben bejöhetnek az úgynevezett push-üzenetek is. A push-ok az okoseszközök kezdőképernyőjére érkező üzenetek, melyeket leggyakrabban különböző alkalmazások küldenek és be lehet állítani, hogy melyikük jelenjen meg és melyikük ne.
Az Országgyűlés előtt levő csomag alapján a következő esetekben küldhető majd ilyen értesítés:
- törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, amely a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érinti,
- katasztrófa vagy annak veszélye,
- az államhatár rendjét és megóvását érintő súlyos esemény,
- a törvényes rendet, a közrendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
- az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
- olyan katonai fenyegetés, amely Magyarországot jelentősen érinti,
- olyan esemény, amely szövetségesi kötelezettség teljesítésére ad okot,
- terrortámadás vagy annak jelentős veszélye,
- kiberbiztonsági válsághelyzet.
Egyes szakemberek szerint azonban a javaslattal van néhány probléma. A „törvényes rendet, közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény” megfogalmazás, például túlságosan tág, hiszen ennyi alapján akár egy be nem jelentett tüntetés is indokot szolgáltathat riasztás küldésére. Az szintén problémás, hogy a tervezet nem ad lehetőséget az értesítések kikapcsolására.
A szolgáltatóknak kötelező lesz díjmentesen továbbítaniuk az üzeneteket, amelyekről az eseménykezelő központ dönt. A technikai háttér kialakításának költségei a szolgáltatókat terhelik, amennyiben nem tesznek eleget az előírásoknak, éves árbevételük 0,25 százalékának megfelelő bírságot kaphatnak, ez akár több milliárd forint is lehet.
Fotó: illusztráció/Freepik