A világon először nyomtattak ép agyszövetet

Az új eredmény új lehetőségeket nyit a tudomány előtt nemcsak az agy alaposabb vizsgálatára, de a kezelési lehetőségek bővítésére is olyan neurológiai és idegfejlődési rendellenességeknél, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.

Ez egy rendkívül hatékony modell ahhoz, hogy segítsen megérteni számunkra, hogyan kommunikálnak egymással az agysejtek és az agy egyes területei az emberi szervezetben. Teljesen megváltoztathatja a felfogásunkat az őssejtek biológiájáról, az idegtudományról és számos neurológiai és pszichiátriai rendellenesség kialakulásáról

– idézi az egyetem közleménye Su-Chun Zhangot, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudós és neurológus professzorát, a kutatás vezetőjét.

Zhang csoportja hagyományos 3D nyomtatási módszerrel hozta létre az agyszövetet, melynek rétegeit a korábbi kísérletektől eltérően nem függőlegesen, hanem vízszintesen helyezték egymásra. Ezenkívül a pluripotens őssejtekből nevelt neuronok egy lágyabb biotintában kaptak helyet. A végső szövet szerkezete így még elég szilárd maradt ahhoz, hogy egyben tartsa magát, de eközben elég puha volt ahhoz, hogy az agysejtek összenőjenek és kommunikálni tudjanak egymással.

A szövet viszonylag vékony maradt, ami révén a neuronok könnyebben képesek voltak oxigént és tápanyagokat felvenni a táptalajból

 – mutatott rá Yuanwei Yan, Zhang laborjának munkatársa, a Cell című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Mondhatni, a kutatás eredményei önmagukért beszélnek – pontosabban a tudósok által létrehozott agysejtek képesek kommunikálni egymással. A neuronok a szöveten belül és azon kívül is kialakítottak kapcsolatot más neuronokkal, éppúgy, mint ahogyan az emberi agyban történik. Képesek voltak kommunikálni, jeleket küldeni és neurotranszmitterek révén interakcióba lépni egymással. Sőt, a nyomtatott szövethez adott egyéb támogató sejtekkel együtt egy komplett hálózatot állítottak fel.

A madisoni kutatócsoport sikerének további jelentősége, hogy az agyszövet nyomtatásához és életben tartásához nem használtak semmiféle speciális felszerelést igénylő módszert. Valójában világszerte számos laboratóriumban meg lehetne ismételni az eljárást. Ennek következtében a jövőben segíthet a területen folyó kutatások szélesebb körű fejlődésében is - HáziPatika.

Fotó: illusztráció/Pexels