Kamarai javaslatok a gazdaságpolitikai döntésekhez

A Zala megyei vállalkozások túlnyomó többsége kis-, közép- és mikrovállalkozás. Ezt most már nagyon sokszor elmondtuk, és talán köztudomású. Ezek a vállalkozások nagyon sok esetben családi alapon működnek, és ez alapjaiban meghatározza Zala megye gazdaságát. Azt elmondhatjuk, hogy meghatározó nagyberuházások, nagyfoglalkoztatók a korábbi évtizedekben részben, az elmúlt évtizedekben és a közelmúltban nem valósultak meg Zala megyében. Akár itt gondolhatok a járműipari vagy a járműiparhoz kapcsolódó nagyberuházásokra, amelyek főleg Kelet-Magyarországon valósultak meg az elmúlt években. Ez Zala megyében nem volt kézzelfogható. 

Éppen ezért a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának alapvető küldetése, feladata, és a vállalkozások ezzel bíztak meg bennünket, hogy ezeket az érdekeket képviseljük. Ezeknek a vállalkozásoknak, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a céljait segítsük elérni akár a finanszírozásban, akár jogi tanácsadásban, akár pályázati tanácsadásban. Egyáltalán olyan gazdaságfejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában, amelyek az ő céljaikat szolgálják.

– Milyen módon készül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra, hogy a gazdaságpolitikai döntésekben ott legyen, és el tudja juttatni a vállalkozók érdekeit a döntéshozókhoz?

A vállalkozások minket, kamarai vezetőket azzal bíztak meg, és arra kaptunk tőlük felhatalmazást, hogy őket képviseljük, az ő érdekeiket érvényesítsük akár a gazdasági döntéshozatal szintjén is. Erre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az a képviseleti szint, aki a kormányzattal tárgyalni tud, és őneki tárgyalni kell. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éppen ezért egy gazdaságfejlesztési programot, egy koncepciót dolgozott ki. Ez 15 pontból áll, és a területi kamarák, a területi kamarák elnökei tehettek javaslatot erre a 15 pontos gazdaságfejlesztési programban a pontokra, annak tartalmára. És hogy mennyire erősek a területi kamarák. A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara két pontban kapta meg a lehetőséget, hogy azt kidolgozzuk, és mint gesztor, vigyük ennek a gondolatát és a fonalát. Az egyik az a gazdaságfejlesztési program, és ebben is kiemelten a leszakadó térségek és területek gazdaság fejlesztése. Zala megyében látunk ilyeneket, és tudjuk nagyon jól, hogy mit jelent egy terület számára, egy térség számára az, hogy ha a gazdaságban egyik pillanatról a másikra – most ez kisarkítottam, de gyakorlatilag egyik évről a másikra – egy húzóágazat megszűnik, vagy egyszerűen évtizedek alatt nem talál magára. Ez legyen igaz a helyi vállalkozásoknak a fejlesztésére, legyen igaz a munkaerőre, és még nagyon sok területre, ami a vállalkozások hátrányát jelentheti. 

A másik, amit szintén a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dolgozhatott ki és vihette az ennek a témának a vezérfonalát, az pedig a generációváltás. Mi úgy fogalmaztuk át, vagy úgy fogalmaztuk meg, hogy a generációk együttműködése. Nemcsak a kamarai rendszeren belül, hanem a teljes gazdaságra kivetítve. Olyan érvényes gondolatokat, eljárásokat, a mi jó tapasztalatainkat, amelyek itt a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaránál utolérhető, kézzelfogható, ezeket igyekeztünk megfogalmazni, konkrétabbá tenni és ajánlásokat tenni a kormányzat részére, ezekben a kérdésekben. Az a célja ennek a 15 pontos gazdaságfejlesztési programnak, hogy értékajánlatot tegyen a kormányzatnak, és segítse, támogassa őt, akár az uniós források hatékony felhasználására vonatkozóan. De természetesen mindezt a vállalkozások fejlesztése érdekében. Olyan értékajánlatot, olyan javaslatokat tegyen, ami a gazdaság talajáról, a gazdaság területéről érkezve a döntéshozatalt, a kormányzatot tudja segíteni és támogatni

– fogalmazott Kovács Dezső.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg