A jövő Zalája

Kamarai segítség a vállalkozásoknak

Azért készült ez a tanulmány, mert az a meggyőződésünk, hogy a Zala megyei gazdaság teljesen más utat fog bejárni, mint például a Fejér megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei, vagy járt be a Bács-Kiskun megyei, vagy fog bejárni a Hajdú-Bihar megyei, vagy Csongrád-Csanád megyei gazdaság fejlődése

– mondta bevezetőjében Kovács Dezső, a ZVKIK elnöke, az MKIK alelnöke.

Azt szerettük volna ezzel a jövőkutatással, hogy a jövőképpel és a benne lévő stratégiai pillérek meghatározásával a vállalkozásoknak kapaszkodókat tudunk nyújtani. Ebben igyekszik a kamara segítségére lenni a vállalkozásoknak. A jövőre nézve pedig, azokban az ún. jövőműhelyekben, amiket létrehozunk, közösen tudjuk alakítani Zala megye jövőjét, Zala vármegye gazdaságát, a vállalkozásokat. De akár a szakmai klubjainkban, akár azokban a szakmai szerveződésekben is, amelyek a kamaránál működnek, és olyan érdekes témákat vetnek fel, mint a generációváltás a munkaerőpiacon, a vállalkozói környezetbe frissen bejövő fiatal generációk, vagy akár a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és ennek az alkalmazása, használata, ott is tudunk tenni a vállalkozások jövőjéért.

Kék Zala, Erdőzöld Zala

Két témát mutattam be

– mondta Farkas Szabolcs alelnök, a kamara szolgáltatói tagozatának elnöke. 

Az egyik a Kék Zala, a másik pedig az Erdőzöld Zala, amelyek a jövőkutatás tanulmányának az első kettő fejezetei. Ezekben tulajdonképpen a természeti örökségünket, amit elődeinktől kaptunk, és az ahhoz kapcsolódó gazdasági lehetőségeket próbáltuk bemutatni a hallgatóságnak: ez a turizmus és az ivóvízkészlet. A Kék Zala történet nagyon régóta ismert. Ez Zalában jelen pillanatban úgy néz ki, hogy szinte kiüríthetetlen, de mégis vigyázni kell erre a természeti adottságunkra. Nagyon fontos, hogy a klímaváltozás következményeit jól reagálja le a Zala megyei gazdaság. Az Erdőzöld Zalában főként inkább azokról a témákról beszélgettünk, amelyek a turizmust, az ökoturizmust és a turizmusnak az új ágait tudná esetleg dinamizálni. Itt ebben a tekintetben is számos újdonság született. Amiből talán a legfontosabb az, amit meg szeretnék említeni, az a Zala brandnek a kialakítása. Az a megállapodás született, hogy egy közös együttműködésen alapuló, tehát nem városokkal szelektált, hanem egy egységes zalai brandet igyekszünk kialakítani. Létre fogunk hozni jövőműhelyeket mind a négy témában. Ehhez majd akkreditálunk, vagy megnevezünk olyan kollégákat, olyan vállalkozókat, akik az adott témának szakértői, és ők folytatják tovább ennek a munkának a kibontását.

Gyermekközpontú Zala, Digitális Zala

A prezentációm során bemutattam a Gyermekközpontú Zalát, és a Digitális Zalát a prognózist illetően

– mondta Molnár Ágota általános alelnök.

A képzés az első szempont a Gyermekközpontú Zala tekintetében. Abszolút igazodva az egyéni eltérésekhez, az egyéni tehetségekhez, a mentoráláshoz, a képességek fejlesztéséhez. A mindenféle vállalkozásra, aktuális gazdasági környezetre nyitott gyermek képzése a fókusz. És itt beszélhetünk az Alpha és Z-generáció megtalálásáról annak érdekében, hogy a vállalkozások megfelelő munkaerővel rendelkezzenek. A másik területen is van egyfajta paradoxon a falvak és a városok tekintetében, a digitális átállást és aktuális informatikai ellátottságot illetően. Itt tulajdonképpen az a jövőkutatásnak az eredménye, hogy nagyon gyorsan, akár lépéseket átugorva, de mindenhova el kell juttatnunk a digitális eszközöket és a módszereket.

A jövőkutatás fogadtatása

– A jövőkutatás eredményét kerekasztal-beszélgetésen mutatták be. Hogyan fogadták a meghívottak a kamara kezdeményezését?

Kivétel nélkül mindenki részéről őszinteséget érzékeltünk és tapasztaltunk

– fogalmazott Kovács Dezső.

Mindenki kifejezte a szándékát és az együttműködő készségét arra, hogy támogatja ezeknek a műhelyeknek a munkáját, és a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara az irányú törekvését, hogy a gazdaság számára mutasson ilyen világítótornyokat és ilyen lehetőségeket, amiket azonosítottunk. 

Szöveg: Buza Beáta

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg