# öröklés

Ha valakinek nincs törvényes örököse, és végrendeletet sem készít, a hagyatéka végül a helyi önkormányzatra vagy az államra száll. Magyarországon évente több milliárd forint értékű vagyon, túlnyomórészt ingatlanok kerülnek így az államhoz, pedig a jog lehetőséget ad arra, hogy örökös hiányában is döntsünk a vagyonunkról.

Gyorsabbá és átláthatóbbá válhat a tulajdonjog-átvezetés öröklés esetén.

Elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvényeket módosító javaslatot, amely a termőföldre vonatkozó szabályokban is változást hoz július 1-jétől. Az új regulák egy része a visszaélések megakadályozását szolgálja.

Az örökhagyót túlélő házastárs az örökhagyó törvényes örökösei közé tartozik, azonban gyakran tapasztalható félreértés azzal kapcsolatban, hogy az özvegy az örökhagyó hagyatékából miként örököl.

Változtak az öröklési szabályok 2023. július elsejétől: ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a tulajdonát képező belföldi ingatlan és az ingatlanon található, a saját tulajdonában álló ingó dolgok az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzaté lesznek. Amennyiben az önkormányzat, mint törvényes örökös visszautasítja az örökséget, a vagyon végső soron az államra száll át. Aki szeretné megelőzni, hogy a halálakor fellelhető hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel saját maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.

Tárgyalás mellőzésével döntött annak a nőnek az ügyében a Keszthelyi Járásbíróság, aki ki akarta zárni elhunyt élettársa korábbi házasságaiból született gyermekeit az örökségből.