# népszokások

Megtartották a Népviselet Napját Zalaegerszegen. Az országos kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar kultúrához kapcsolódó közös értékeinkre, a viseletek sokszínűségére és szépségére. Az egy évtizedes múltra visszatekintő akcióhoz a vármegyeszékhelyen több szervezet is csatlakozott.

Különleges tárlatvezetéssel csatlakozott a farsangi programsorozathoz a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága. A skanzen portáin az esküvői hagyományokat elevenítették fel: a látogatók válaszokat kaptak többek között arra a kérdésre, miként zajlott egykoron a leánykérés, vagy miért mentek az örömszülők háztűznézőbe.

Megtartották a farsangi lakodalmi mulatságot Zalaháshágyon. Ez alkalommal Bekő Tóni és Benkő Hanni fogadott egymásnak hűséget, ám ígéretük csupán egyetlen napra szólt. Az ifjú párt díszes farönkre ültették, amelyet fiatalok húztak végig a főutcán. A kultúrházban annak rendje és módja szerint összeadták őket, a szállítóeszközt pedig elárverezték.

Felléptek a Kis-Hétrét Együttes tagjai és a Dobronaki Nótázók a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A "Dobronak, szívem mélyén hordalak" című műsorban Cár Jenő megzenésített versei hangzottak el.

Újévi népszokások nyomában.

Borbála napján is akadnak olyan népszokások, melyekről nem árt tudni, hogy elkerüljük a balszerencsét.

Sokan rettegnek a péntek 13-tól, konkrét betegség is köthető ehhez: ez a triszkaidekafóbia.

Pünkösd van, a Szentlélek kiáradását ünnepli a kereszténység a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn. Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, előbb a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást dicsőítették a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.

Tavaszi zsongás címmel ismét családi napra várták a látogatókat a Göcseji Múzeumban. A rendezvényen népszokásokkal és hagyományos kézműves tevékenységekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők.