# hagyományok

Húsvéthétfőn megelevenedik az egyik legszebb magyar hagyomány: a locsolkodás. Bár a kölnivíz már régen átvette a főszerepet a kútvíztől, és a piros tojás helyét is felváltotta a csokoládé és a pénz, egy dolog nem változott: a jó locsolóvers ma is aranyat ér.

Hangulatos vacsoraestre invitálták a szépkorúakat az Izsák-iskolába. A hagyományok szerint az idősek napi ünnepségen adták át a Csácsbozsokért emlékérmeket. Az elismerést idén Tóth Géza, a polgárőr egyesület vezetője vehette át. Az eseményen az Izsák-iskola növendékei színvonalas műsorral készültek.

Örökzöld dallamok, magyar nóták, retro slágerek és operettek csendültek fel október második hetében a Mindszenty iskola tornatermében. Az „Elhúzzuk a nótáját!” című műsor kezdetektől az idősek hónapjának egyik legnépszerűbb rendezvénye. Nem volt ez idén sem másként; a művészeket teltházzal és vastapssal fogadták.

Húsvét idején hazánkban is népszerű szokás a tojásfa - ilyekor beszerezhetünk néhány szép ágat, például barkából, és teleaggathatjuk sok szép, vidám húsvéti dísszel. De honnan ered ez a szokás?

Húsvéti kézműves foglalkozásokra várták a gyermekeket és szüleiket a zalaegerszegi könyvtárak. A belvárosi Tappancs Barkács, illetve a kertvárosi Napraforgó műhelyben tapsifüleseket rajzoltak és tojásokat festettek. Az alkotáshoz a hagyományos módszerek mellett a modern technikát is alkalmazták.

Február másodikához két időjárással kapcsolatos, népi hiedelem is köthető, mely évről évre előtérbe kerül és beszédtémává válik a felnőttek, valamint a gyermekek körében egyaránt. A meteorológiai néphagyományokban pedig gyakran emlegetik "medve napjaként" is, amely hasonló az amerikai Groundhog Day-hez, vagyis a "mormota napjához".

Tollat fosztottak Botfán. Az Őszirózsa Nyugdíjas Klub 21. alkalommal szervezte meg hagyományőrző programját, melynek célja, a múlt felidézése és a közösségépítés volt. Emellett a gyerekek is megismerkedhettek az eseményen azzal, hogy felmenőik miként készítették a párnábavalót.

Balatonszemesen és Szigligeten is hagyomány az újévi csobbanás.

„Bennünk élő múlt” címmel nyílt kiállítás a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban. A megnyitón Kiss István György személyéről, néprajzi gyűjtő és néptáncoktatói munkásságáról emlékeztek meg. Az érdeklődők az egyedülálló pásztorfaragás-gyűjteményt december közepéig látogathatják.

Szombaton ünnepeljük Szent Márton napját. Az egyházi- és népi szokásokban gazdag eseménynek Zalaegerszegen és környékén is hagyománya van. Ennek megfelelően a vármegyeszékhelyen több helyen libalakomával és színes programokkal várják az érdeklődőket.

„Nekem a természet – régen és ma” címmel tartottak hagyományőrző napot és helyi termék vásári forgatagot Zalaegerszegen. A programot a Madarak és Fák, valamint a rajzolás világnapjával kötötték egybe, így igazi kavalkád fogadta a Göcseji Tudásközponthoz látogatókat.

A húsvét fogalmával szinte már teljesen egybeforrtak a gyönyörű színekben pompázó, különböző motívumokkal díszített tojások, amik nemcsak díszként szolgálnak, hanem ajándéknak is tökéletesek a locsoló fiúknak.

Egyszerűnek tűnik, mégis el lehet rontani. Ha kevés ideig főzzük, akkor folyékony marad a sárgája, ha viszont túl sokáig, kiszárad és porhanyós lesz.

A legtöbb ünnepünkhöz, így a húsvéthoz is rengeteg népszokás dukál, amelyek színesítik a jeles napokat. Ezek ma már javarészt babonának tűnhetnek, korábban azonban még fontos jelentőséggel bírtak. Érdemes felidézni őket, hiszen rendkívül érdekesek, és sokat mesélhetnek a régmúlt időkről.