Óraátállítás: ekkor kapunk vissza egy órát idén

Október végén ismét hosszabb lehet egy órával az éjszakai pihenés, a téli időszámítással azonban korábbra kerül az esti sötétedés is.

Az őszi óraátállítás közeledtével újra felmerül a kérdés: mikor kell visszatekerni a mutatókat, és vajon meddig marad még velünk az évente kétszeri váltás? Bár az Európai Unióban régóta foglalkoznak a kérdéssel, a beszámolók alapján egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy idén utoljára állítjuk át az órákat – olvasható az EgészségKalauz cikkében.

Mikor kezdődik a téli időszámítás 2026-ban?

Ha szeretné előre bejegyezni a naptárába, október 25-ét, vasárnapot jelölje meg: hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat. A váltás tehát az október 24-éről 25-ére virradó éjszakán történik.

Ezzel egy órával több idő juthat az alvásra. Az átállás másik, a hétköznapokban jól érzékelhető következménye, hogy az óra szerint korábban sötétedik majd.

Miért kezdtük el átállítani az órákat?

A nyári időszámítás bevezetése mögött az a szándék állt, hogy jobban kihasználjuk a természetes világosságot, és ezzel energiát takarítsunk meg. Az elképzelést az új-zélandi George Vernon Hudson nevéhez kötik, országos szinten pedig Németország vezette be elsőként, az első világháború idején.

A rendszer alkalmazása később más országokban is elterjedt, de nem mindenütt vált azonnal állandó gyakorlattá.

Miért vitatják az óraátállítás hasznát?

Az eredeti célok ellenére egyre többen kérdőjelezik meg, hogy a félévenkénti váltás ma is érdemi előnyökkel jár-e. Az uniós vita egyik fontos szempontja az egészségre gyakorolt lehetséges hatás.

Az időrend megváltozása megzavarhatja a szervezet belső, nagyjából 24 órás ritmusát, az úgynevezett cirkadián ritmust. Emiatt az átállás alvási nehézségekkel és koncentrációs problémákkal is együtt járhat. A rendszer megítélésében ezért az energiatakarékosság kérdése mellett az is szerepet kap, hogyan alkalmazkodik hozzá az emberi szervezet.

Ez lehet az utolsó őszi óraátállítás?

Az óraátállítás eltörlését egyelőre nem lehet kész tényként kezelni. A beszámoló szerint az Európai Bizottság 2026 végére tervezi befejezni azt a kutatást, amely támpontot adhat a nyári időszámítás európai jövőjéről szóló döntésekhez.

A vizsgálat lezárása azonban önmagában még nem jelenti a jelenlegi gyakorlat megszüntetését. Így arra sincs biztos válasz, hogy melyik lesz az utolsó év, amikor tavasszal előre, ősszel pedig vissza kell állítanunk az órákat.

Hogyan készülhet fel az őszi óraátállításra?

A könnyebb alkalmazkodás érdekében érdemes már néhány nappal korábban módosítania a napirendjét. Az őszi visszaállítás előtt a lefekvést és – ha a teendői engedik – az ébredést is naponta 15–20 perccel későbbre tolhatja. Így kisebb lépésekben közelíthet az új időrendhez. Ajánlások szerint az étkezések és a megszokott mozgás időpontját is hasonló ütemben érdemes igazítani. Arra azonban figyeljen, hogy a későbbi lefekvés ne az alvásidejét rövidítse meg.

Az átállást követően törekedjen arra, hogy nagyjából azonos időben keljen fel és térjen nyugovóra. A rendszeresség segíthet stabilizálni az alvás ritmusát, ezért a hétvégi hosszú lustálkodás helyett is célszerű a megszokott napirendhez igazodnia. Lefekvés előtt hagyjon időt a lecsendesedésre: az olvasás vagy egy nyugodt esti rutin megkönnyítheti az elalvásra való ráhangolódást.

Ha napközben álmosabbnak érzi magát, kerülje a késő délutáni, hosszas szunyókálást, mert az megnehezítheti az esti elalvást. Napközben viszont érdemes kimozdulnia: a természetes fény és a rendszeres mozgás is támogathatja a pihentető alvást. A cél az, hogy az új időszámításhoz igazodva is megmaradjon az ébrenlét és a pihenés kiszámítható rendje.

Fotó: illusztráció/AI