Miért kell kiszaladni a kertbe harangszóra húsvétkor? Itt van a 6 legmeglepőbb népszokás!

Húsvéti népszokások

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen az Újszövetség szerint a pénteken keresztre feszített Jézus harmadnapon, vasárnap feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta az emberek bűneit. Ugyanakkor a húsvét a tavaszvárás fontos eseménye is, és a hagyományokban ez a két szempont ötvöződni látszik. Az egészséggel, terméssel, jószágokkal kapcsolatos hiedelmeknek végeláthatatlan a sora. Nagypénteken például, a negyvennapos böjt utolsó napján különösen sok mindenre kellene figyelnie annak, aki minden babonára szeretne tekintettel lenni. Lássuk, milyen meglepő népszokások színesítik a következő napokat!

(Fotó: Fortepan/Horváth József)

Hajnali hideg vízben fürdés

Nagypénteken szigorúan tilos ruhát mosni, az ekkor mosott ruha viselőjébe ugyanis a hiedelem szerint bele fog csapni a villám - ugyan ki kockáztatna? Hasonló tilalom vonatkozott a földművelésre, állattartással kapcsolatos teendőkre is. Ellenben az már hasznosabb, ha az ember hajnalban, még napfelkelte előtt megfürdik a patak hideg vizében, vagy megmosakodik a friss kútvízben, így ugyanis egészségre számíthat egész évben. 

Harangszóra kiszaladni a kertbe

Nagycsütörtök az utolsó vacsora és Krisztus elfogatásának a napja. A harangok nagycsütörtök estéjén elhallgatnak. A hagyomény úgy tartja, hogy Rómába mennek, és nagyszombaton szólalnak meg újra. Ekkor, a népszokás szerint az első harangszóra kiszaladtak az emberek a kertbe, megrázták a gyümölcsfákat, hogy lehulljon róluk a régi termés, az új pedig egészséges legyen. Nagyszombattal ér véget a böjt. 

Tűzszentelés

A tűzszentelés a nagyszombati katolikus liturgia fontos eleme, a tűz Krisztus jelképe, az új tűzről meggyújtott húsvéti gyertya sötétségben fellobbanó világossága a feltámadást jelképezi. A tűzszenteléssel kapcsolatban is sokféle népszokás alakult ki. A megszentelt parázsból haza is vittek a hívek, úgy tartották, hogy távol tartja a tűzvészt. A hamut szétszórták a földeken, belekeverték a háziállat ivóvizébe, gyógyításra használták. Volt, ahol a szentelt parázsból tört darabot vízbe tették, és a megijedt kisgyermeket ezzel itatták meg. 

A hazatalálásban segítő tojás

A böjt utolsó hete a nagyhét, ami virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Ezt azt időszakot a nép savanyúhétnek is nevezte. Az emberek testi-lelki megújulását célozta, vagyis a felkészülést a feltámadásra. A húsvét nevének eredete is arra utal, hogy ekkor már újra ehettek húst a hívek. A nagyböjt után fogyasztandó első ételeket megszentelték, mindegyiknek fontos jelentőséget, már-már mágikus erőt tulajdonítottak.

A bárány Krisztus-szimbólum, a kalács a testére, a bor a vérére utal, a tojást az újjászületéssel hozták kapcsolatba, de az asztalon a család összetartozására is emlékeztetett. A húsvéti tojásokat azért is fogyasztották el együtt a családtagok, mert a hagyomány úgy tartotta, hogy ha egyszer eltévednének az életben, csak fel kellett idézniük a közös étkezést, és így hazatalálhattak. (Ehhez hasonló egyébként karácsonykor az ünnepi asztalnál felszeletelt és közösen elfogyasztott alma.) 

A sonka csontjának felhasználása

A sonka csontját nem dobták ki: volt, ahol az eresz alá kötötték, hogy megvédje a házat a villámcsapástól, máshol a gyümölcsfára akasztották a jobb termés reményében. Egyes helyeken az istállóra lógatták fel, hogy megóvja a jószágokat a rontástól. 

Piros tojás a vízbe

A húsvétvasárnaphoz is kapcsolódik mosakodással köthető népszokás: a tiszta vízbe piros tojást dobtak, majd ezzel a vízzel tisztálkodtak. Úgy hitték, ez biztosítja, hogy egész évben egészségesek legyenek. 

Cikk és képek forrása: Femina