2024.06.15., szombat - Jolán, Vid napja
facebook
Keresés
Miért járnak a fiúk locsolkodni, és miért kerül barka a vázába? 6 különleges húsvéti szokás eredete

Miért járnak a fiúk locsolkodni, és miért kerül barka a vázába? 6 különleges húsvéti szokás eredete

Húsvéti szokások és néphagyományok.
2023. április 06., 07:43
A húsvét kicsik számára egyet jelent a tojásfestéssel, locsolkodással, a családdal közösen töltött idővel. A gyerekek ilyenkor lelkesen keresik a kertben elrejtett hímeseket, a lányok izgatottan várják a locsolókat, a fiúk pedig serényen gyűjtögetik a csokinyuszikat.

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadását celebráljuk, de ehhez az időszakhoz számos  népszokás is kapcsolódik, amely a vallásos családok számára még izgalmasabbá teszik ezt az ünnepkört. Locsolkodásra fel!

Miért piros a tojás, és miért pont a nyuszi hozza?

Az egyik ilyen szokás a tojásfestés. Jó móka és kellemes időtöltés a gyerekekkel különböző módszerek révén egyedi dekorációkat tervezni. A fiúknak a locsolásért festett hímes jár, ami eredetileg piros színű. A legenda szerint egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni a keresztre feszített Jézus előtt, akinek vére a tojásokra cseppent. A piros szín ugyanakkor a termékenységet is szimbolizálja, ami egy szerelmi ajándék is lehet válaszként a locsolásra a felnőtteknél.

És hogy miért pont a nyuszi tojja a húsvéti tojást? Erre több magyarázat is létezik. A 16. századi Németországban egy szegény édesanya nem tudta megajándékozni a gyermekeit, így befestett tojásokat rejtett el a tyúkudvaron egy fészekben. Reggel azonban a gyerekek észrevették, ahogy egy nyuszi ugrott el onnan, így azt gondolták, hogy a színes tojásokat a kisállat tojta. Egy másik feltételezés szerint egyes német területeken gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig "Hase"-t jelent - írja a Wikipédia. Nem utolsósorban pedig, ahogy a piros hímes, úgy a nyuszik is a termékenység szimbólumai.

Miért járnak a fiúk locsolkodni?

Húsvéthétfőn a kisebbek az apukáikkal, a nagyobbak pedig csoportokba verődve keresik fel a lányos házakat, szép vagy éppen tréfás locsolóverseket szavalnak, majd vízzel, kölnivel öntik meg őket. 

Bár szokás azt mondani, hogy "azért locsolnak a fiúk, hogy ne hervadjanak el, frissek és üdék legyenek a lányok", ugyanakkor a vízzel való locsolás a keresztelésre utal. De a legenda szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat.

Húsvéti korbácsolás, vesszőzés

A fűzfavesszőből és díszes szalagokból álló korbácsolás a Dunántúlról ismeretes népszokás. Fejér megyében sibának nevezik a fonott korbácsot, amellyel a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, hogy ne legyenek „kelésesek, bolhásak”, és frissek maradjanak.

Ételszentelés

Húsvét vasárnapján az ünnepi étel szentelése a templomban zajlik: a húsvéti sonka, töltelék, sárgatúró, kalács, tojás, bárány és bor a szépen feldíszített kosárkákban csücsül, amit húsvéti terítővel takarnak le. A szentelt ételnek különleges jelentősége van, hiszen Krisztust jelképezi. A bárány Jézust, a bor a vérét, a tojások pedig az újjászületést jelképezik. 

Miért kerül barka a vázába?

A barka legalább annyira a húsvét része, mint a hímes tojás vagy a húsvéti nyúl. A barka tulajdonképpen azokat a pálmaágakat szimbolizálja, melyeket az ünneplő tömeg lengetett a szamárháton érkező megváltó Jézus előtt, amikor bevonult Jeruzsálembe. Erről az eseményről virágvasárnap emlékeznek meg a hívek, amikor a templomokban barkaszentelést is tartanak. A barka puha bimbói a Jézust jelképező bárány selymes szőrével is párhuzamot mutatnak.

Cikk és képek forrása: Femina, Getty Images