Kétszer annyit fizethet a fűtésért attól függően, hol él: ezeket az otthonokat a legnehezebb melegen tartani

Az is fontos kérdés, hogy mivel fűti az otthonát, mekkora jövedelemből gazdálkodik a családja, illetve hozzáfér-e olyan támogatáshoz, amelyből korszerűsítheti lakóhelyét – írja a Pénzcentrum nyomán a Dívány, a GKI Gazdaságkutató Intézet témával kapcsolatos tanulmányát összegezve.

Mint írják, a legszegényebb magyaroknak esélyük sincs a valódi rezsicsökkentésre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakásállomány energiahatékonysága változatos képet mutat. A kizárólag fával fűtött lakások közel 90 százaléka például a legrosszabb állapotú épületek közé tartozik.

Az otthon jellegétől is függ, mennyibe kerül a fűtés

Mivel a családi házaknak általában nagyobb a külső felületük a lakóterületükhöz képest, több hőt veszíthetnek, mint a szomszédos lakásokkal határolt épületek, például a társasházi otthonok.

Az épület kora is meghatározó,

nemcsak a felhasznált anyagok élettartama, hanem a hőszigetelési képessége miatt is. Míg a két világháború között épült, közel 100 éves családi házak átlagos energiaigénye elérheti a 410 kWh/m²-t, az 1960-as és 1980-as évek között épült ingatlanok esetében ugyanez 375 kWh/m² körül alakulhat a KSH becslése szerint.

Az ugyanezen időszakban épült többlakásos ingatlanok felfűtéséhez ugyanakkor ennek a mennyiségnek alig a fele is elegendő.

A 2022-es adatok alapján egy átlagos magyar lakás számított éves energiaigénye az új energetikai besorolási rendszer szerint négyzetméterenként 285 kilowattóra volt. A családi házak esetében ennél jóval magasabb, 335 kWh/m²-es, a társasházi lakásoknál pedig 200 kWh/m²-es értéket becsültek a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei.

A modellalapú becslések nem az egyes háztartások tényleges fogyasztását mérik, de jól szemléltetik a különbségeket – írja a lap.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) becslései szerint a magyar lakóingatlanok fele a leginkább felújításra szoruló épületek közé tartozik, ezek kétharmada ráadásul az „F” energiahatékonysági kategóriába sorolható.

A legrosszabb állapotú épületek négyötöde falvakban található, de Budapesten is legalább 117 ezer ilyen háztartás van. A GKI szerint a mintegy 4,5 milliós magyar lakóingatlan-állomány fele „FF” vagy annál rosszabb energiahatékonyságú.

Fotó: illusztráció/Médiacentrum Zalaegerszeg