Ezek a tünetek figyelmeztethetnek a ritka nőgyógyászati rákra

A hüvelydaganat a legritkább nőgyógyászati daganatos megbetegedés, amely a méhet a külső nemi szervekkel összekötő, izmos falú hüvelyben jön létre. Bár a jóindulatú elváltozásoktól a rákmegelőző állapotokon át a rosszindulatú daganatokig több formája létezik, klinikai szempontból a malignus (rosszindulatú) folyamatok igénylik a legnagyobb figyelmet.

A megbetegedés leggyakrabban 60 éves kor felett alakul ki. A daganat ritkán primer – azaz a hüvely saját sejtjeiből kiinduló –, az esetek többségében más kismedencei vagy távolabbi szervekről terjed át (másodlagos daganat). Az invazív hüvelyrákos megbetegedések több mint kétharmada igazoltan a humán papillomavírussal (HPV) mutathat összefüggést, amint azt a National Cancer Institute tudományos összefoglalója is részletezi – olvasható az EgészségKalauz cikkében.

A betegség tünetei

A hüvelydaganat korai stádiumban gyakran teljesen panaszmentes marad. A betegség előrehaladtával azonban az alábbi tünetek jelentkezhetnek, amelyek észlelésekor elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat:

• A menstruációtól függetlenül, fájdalom nélkül jelentkező hüvelyi vérzés (köztes vérzésként vagy menopauza után).
• A szexuális együttlét során tapasztalt fájdalom, illetve az azt követő vérzés.
• Tapintható csomó a hüvelyben.
• A hüvelyben vagy annak környékén megjelenő fekély, szövethiány vagy egyéb bőrelváltozás.
• Vizes jellegű, kellemetlen szagú hüvelyi folyás.
• Tartós hüvelyszárazság.
• Hüvelyi idegentest-érzés.
• Gyakori, sürgető vizelési inger.
• Fájdalmas, égő vizelés.
• Indokolatlan, jelentős fogyás.
• Állandósult medencekörnyéki fájdalom.
• Előrehaladott állapotban vizelet- és székletürítési zavarok, amelyeket a daganat húgyhólyagra vagy végbélre való ráterjedése okoz.

Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, mielőbb forduljon nőgyógyászához. Mivel a panaszok más, kevésbé súlyos nőgyógyászati kórképekre is utalhatnak, a pontos diagnózist csak szakorvos állapíthatja meg. Ezen felül a tünetmentes időszakokban is kulcsfontosságú a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, hiszen a daganat korai, kezelhető szakasza sokszor csak így fedezhető fel.

Hogyan alakul ki a daganat?

A hüvelydaganat lehet primary (elsődleges) vagy másodlagos. Az elsődleges daganat közvetlenül a hüvely szöveteiből indul ki, és hátterében döntően HPV-fertőzés áll. A másodlagos daganat esetében a szervezet egy másik pontján – például a szeméremtesten, a méhnyakon, a méhtestben, a petefészekben, a vastagbélben vagy a végbélben – meglévő daganat képez áttétet a hüvelyben.

A primer hüvelydaganatok szövettani típusuk alapján az alábbiak lehetnek:

• Laphámrák: a leggyakoribb típus, amely a hüvelyt borító felületi sejtekből alakul ki.
• Adenokarcinóma: A hüvelyben található mirigyes sejtekből kiinduló daganat.
• Melanoma: a hüvelyhámban jelen lévő, festéktermelő sejtekből (melanocytákból) eredő ritka elváltozás.
• Szarkóma: a hüvely falának kötőszövetéből vagy izomszövetéből kiinduló daganattípus.

A hüvelydaganat rizikótényezői

A megbetegedés kockázatát szignifikánsan növelik az alábbi tényezők:

• Magas kockázatú HPV-fertőzés jelenléte.
• Fejlett életkor (60 év felett a diagnózis gyakorisága emelkedik).
• A dohányzás, amely gyengíti a helyi immunvédekezést.
• Korábban diagnosztizált méhnyak- vagy méhtestrák.
• Korábban elvégzett méheltávolítás (hiszterektómia).
• HIV-fertőzés, autoimmun betegségek vagy bármely más, a sejtmediált immunitást tartósan elnyomó állapot.
• Precancerosus állapotok jelenléte, mint a hüvelyi intraepitheliális neoplasia (VAIN).
• Intrauterin (méhen belüli) expozíció dietilstilbösztrolra (DES): a szintetikus ösztrogént 1940 és 1971 között alkalmazták a vetélés megelőzésére; az érintett édesanyák leánygyermekeinél megnőtt a ritka tisztasejtes adenokarcinóma kockázata.

A betegség lehetséges szövődményei és diagnosztikája

Kezelés nélkül a daganat a nyirok- és vérkeringés útján átterjedhet a kismedencei nyirokcsomókra, valamint távoli szervekre, például a májra, a tüdőre vagy a csontokra.

Mivel a betegség kezdeti stádiumban panaszmentes, a korai felismerésben a rendszeres szűrés játssza a főszerepet. A méhnyakszűrés során alkalmazott Pap-teszt alkalmas arra is, hogy jelezze az atipikus hüvelyi sejtek jelenlétét. Diagnosztikai gyanú esetén kolposzkópos vizsgálattal (nagyítóval történő hüvelyi áttekintéssel) azonosítják az elváltozást, majd szövettani mintavétel (biopszia) útján igazolják a diagnózist. A daganat stádiumának és kiterjedésének meghatározásához, valamint az esetleges áttétek felkutatásához képalkotó eljárásokat (CT, MR, PET-CT) alkalmaznak.

Kezelési opciók és megelőzés

A terápiás tervet a daganat szövettani típusa, stádiuma, elhelyezkedése és az Ön általános egészségi állapota alapján határozzák meg:

• Sugárkezelés: a hüvelyrák elsődleges és leggyakrabban alkalmazott kezelési módja. Állhat külső sugárkezelésből vagy a hüvelybe helyezett sugárforrással végzett belső sugárterápiából (brachyterápia).
• Műtéti beavatkozás: első stádiumú, 2 cm-nél kisebb daganatok esetén a kimetszés önmagában is sikeres lehet. Műtétre kerülhet sor abban az esetben is, ha a sugárkezelés nem hoz megfelelő eredményt, vagy a daganat kiújul. A beavatkozás mértéke a lokális kimetszéstől a hüvely részleges vagy teljes eltávolításán keresztül a kiterjesztett kismedencei rezekcióig (pelvic exenteratio) terjedhet.
• Kemoterápia: önmagában ritkán alkalmazzák, leggyakrabban a sugárterápia hatékonyságának növelésére (kemoszenzitizáció) adagolják.

A megelőzés leghatékonyabb eszköze a HPV elleni védőoltás felvétele, amely igazoltan csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát. A dohányzás elhagyása, a jól működő immunrendszer fenntartása, valamint a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokon való részvétel elengedhetetlen lépések az Ön egészségének megőrzésében.

Fotó: illusztráció/AI