„Kastélytól a kockaházig” – Konferenciát rendezett a levéltár

A jelenlévőket Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte, aki felhívta a figyelmet az épített örökség védelmére. Mint mondta, Zalaegerszegen sorra újulnak meg az ikonikus építmények. A programot Káli Csaba nyitotta meg, aki előadásában a múlt század jellegzetes lakóházát, a „Kádár-kockát” mutatta be. Eloszlatta a tévhitet, miszerint a típusterveket felülről kényszerítették a családokra.

A kutatások azt bizonyítják, hogy ez egy alulról jövő, mondhatni népi kezdeményezés volt. Felülről éppen hogy „hűteni” akarták ezt a folyamatot. Próbálták ezt az egyhangúságot meggátolni különböző más típustervekkel, de az emberek valami okból, akár a mintakövetés révén is ragaszkodtak hozzá. Mint egyfajta divathullám terjedt, ahogy a korabeli frizura, vagy az otthonka, mint jellegzetes ruhadarab, ugyanígy a kockaházak kellettek az embereknek

– foglalta össze dr. Káli Csaba, az MNL Zala Vármegyei Levéltárának igazgatója.

A zalatárnoki kúriáról szóló előadással a zalai születésű Deák Ferencre emlékeztek. A községhez családi kötődések fűzik a „haza bölcsét”: édesapja itt töltötte gyermekéveit, és a legenda szerint rövid ideig maga Deák is itt nevelkedett.

Egy köznemesi kúria volt. Az akkori falusi építkezéshez képest méretével is kitűnt. Ezért is nevezték kastélynak, annak ellenére, hogy valójában a kastélyok azért ennél sokkal díszesebb és magasabb épületek voltak. Sajnos az épület 1984-ben elpusztult, lebontották, úgyhogy számomra kihívás volt az összegyűlt emlékek bemutatása

– erről már Bekő Tamás levéltáros asszisztens beszélt.

A levéltári napon szó esett még a két világháború között készült lakásokról, valamint az 50-es években történt kitelepítésekről. Kiss Nóra néprajzos-muzeológus a tájegység népi építészetét dolgozta fel.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg