Megemlékezés – Ezeréves a magyar-lengyel barátság

A Rákóczi Szövetség helyi szervezetének elnöke a magyar és a lengyel nép közötti szolidaritás jelentőségét hangsúlyozta. Példaként említette, hogy az 1956-os forradalom idején a lengyelek elsőként küldtek adományokat Magyarországra.

Az a segítség és hozzáállás, amely nemcsak az ottani sztrájkokban, hanem a különféle küldemények révén is megmutatkozott a forradalom idején és az azt követő időszakban, példaértékű. Ez az ezeréves kapcsolat egyik bizonyítéka: a világon egyedül a magyarok és a lengyelek ápolnak ilyen szoros barátságot. Ezek az alkalmak mindig megerősítést adnak, és kötelességünk, hogy ezt az örökséget – az ünnep súlyával és jelentőségével együtt – továbbadjuk az utánunk következőknek

– hangsúlyozta Pál István, a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezetének elnöke.

A történelmi eseményeket Varga Endre László történész idézte fel. Előadásában elmondta: a két ország kapcsolata az Árpád-korig nyúlik vissza.  

Szent István koronájának eredetileg Gnieznóba kellett volna kerülnie, a római pápa adományaként. Akkoriban Gniezno volt a lengyel állam fővárosa és vallási központja – ma egy mintegy százezres, gyönyörű város. Nem tudni azonban, miként sikerült a magyaroknak meggyőzniük a pápai diplomáciát, hiszen a korona végül nem a lengyel uralkodóhoz került, hanem Magyarországra, Esztergomba, ahol Szent Istvánt – I. István néven – megkoronázták

– erről már Varga E. László történész beszélt.

Az eseményre emléktáblával is készültek, amelyre a jól ismert mondat is felkerült.

Ez lengyelül úgy hangzik, hogy „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Ez azt jelenti, hogy „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, issza borát.” Ez egy irodalmi fordítás, de nagyon hűen visszaadja a lengyel szövegnek a tartalmát

– fűzte hozzá Varga E. László történész.  

A kép Stanisław Worcell gondolatát szimbolizálja. A lengyel politikus az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése előtt úgy fogalmazott: Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, amelyek külön törzset növesztettek, gyökereik azonban föld alatt láthatatlanul összefonódnak. A magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét – a gyökereikkel egymásba kapaszkodó tölgyfát – 2006 márciusában avatta fel a lengyel és a magyar államfő Győrben. 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg