Veszélyben a szőlőültetvények és a bortermelés

Hátrány az elaprózódott birtokszerkezet

Vannak a hobbitermelők, akik rendkívül fontosak akár a gazdasági szempontból, akár a térség, a vidék megtartó ereje és a turizmus szempontjából, akár konkrét gazdasági szempontból is az illetőknek

– mondta Tarsoly Róbert, a Zalai borvidék elnöke, a Dóka Éva Pincészet borásza.

Nagyon fájó ezt kimondani, de én el tudom képzelni, hogy ennek a típusú tevékenységnek vége, mivel ez egy olyan rovar, ami repülni képes, tehát egyik területről át tud menni a másikra. A kis területeket emiatt nagyon nehéz megvédeni akkor, ha a környezetükben vannak olyan egyéb szőlők, vagy akár olyan elhanyagolt területek, ahonnan ez a rovar a védekezések ellenére akadálytalanul, folyamatosan be tud települni. 

Másrészt ennek a betegségnek nem csak a szőlő a gazdanövénye, hanem különböző vadon élő fajok is, amikről aztán megint csak be tud kerülni a szőlőbe. Éppen ezért én úgy látom, hogy az ilyen elaprózott birtokszerkezet, mint ami Zalában van, rendkívüli mértékben veszélyeztetett. És ez igaz egyébként a gazdasági szereplőkre, tehát a piacra termelő borászatokra is, hiszen Zalában nem ezer hektárszám vannak egy tömbben a szőlők, hanem például a mi saját családi vállalkozásunkban a húsz hektár az öt-hat darabban van. Tehát mi is ki vagyunk téve olyan szomszéd hatásnak, ami ellen egyedül nem tudunk védekezni.

– Ha valaki kivágja szőlőjét, mikor telepítheti újra, mikor fordul termőre? Milyen távlatok nyílnak egy ilyen esetben?

Ki kell vágni 

Itt nagyon sok félreértés kavarog egyébként a fejekben. A szőlőt az aranyszínű sárgaság fitoplazma miatt – mert ez egy zárlati kártevő és bejelentésköteles – a hatóság szemlézi és kivágatja. Tegyük fel, ebből a szempontból akár azonnal is újra telepíthető az ültetvény, hiszen ez a károsító, a fitoplazma a gyökérben nem marad fenn. Ha eltüntetjük a szármaradványokat, a vesszőmaradványokat a területről, akár a következő évben újra telepíthető. Viszont nagyon megfontolandó. Én sem nagyon érzem magamat olyan szempontból biztosnak, hogy újra merném telepíteni. Hiszen ha a környezetünk nincsen rendben, amíg nem biztosítható az, hogy a környezetből nem repülhet be az amerikai szőlőkabóca, és nem hozhatja be újra ezt a fertőzést, addig nagyon kockázatos. A külföldi tapasztalatok alapján is azt mondják, hogy csak akkor telepítsünk újra, ha meggyőződtünk a terület növényegészségügyi tisztaságáról. Ez pedig nem biztos, hogy a következő évre már meg tud történni.

– Mi lesz akkor a zalai szőlő helyén?

Jó kérdés, nem tudom. Ahogy tréfásan egy Veszprém megyei kollégával szoktunk fogalmazni: mi nem fogunk krumplit termelni. Nem az a cél. Én bízom benne, hogy egy-két nagyon nehéz év után, újra fel tudjuk építeni a szőlőtermesztésünket. Igaz, már ezzel a veszéllyel számolva, és ez ellen folyamatosan védekezve, tehát egy magasabb költségszinten fogunk tudni szőlőt termelni. De én abban bízom, és abban reménykedem, hogy az még mindig rentábilis tud majd lenni.

Bevételkiesés

– A borászatok, akik ebből élnek, nekik ez milyen költséget jelent, milyen bevételkiesést jelent?

Rendkívül nagy bevételkiesést jelent. Azt is tudni kell, hogy támogatás sem mindenkinek jár. Jelenleg az a helyzet, hogy ha nálam egy ültetvényben talál a hatóság mondjuk 5% fertőzöttet, mert bejelentjük, mert be kell jelenteni, arra az 5%-ra megkapom a kárpótlást, úgymond kártérítést. Viszont semmi biztosíték nincs arra, hogy ott megáll a fertőzésem. Sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy tovább megy, viszont a következő években már nem kapnak a termelők egyetlen fillért sem a kártérítésre. Ha ezek után még ki kell vágni az ültetvényt, már akkor se. Rendkívül nagy kiesés az is, ha újra telepítenénk. Mondjuk az 1-2 év türelmi időt a saját biztonságuk miatt kivárjuk, akkor még 3-4 év, mire termőre fordul a szőlő. Tehát alsó hangon 5-6 év teljes terméskiesést és bevételkiesést szenvednek el a termelők.

Senkinek sem jó a „sunnyogás”

– Mivel a bejelentés önkéntes alapon van, mi van, ha valaki nem jelenti be?

Teljesen nem pontos megfogalmazás, hogy önkéntes. Ezt kötelező bejelenteni. Sajnos előfordul, hogy „sunnyognak” a gazdák, és inkább elkendőzik a problémát, homokba dugják a fejüket. Ez nagyon nagy veszélyeket rejt magában. Minden szakember azt mondja – köztük én is –, hogy ha a szomszéd nem jelenti be a sajátját, akkor jelentsük be mi. Ez nem árulkodás, nem besúgás. Ez az egész hazai szőlőtermesztés jövőjét veszélyezteti, ha ilyenből nagyon sok előfordul.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg