
Tavaszi munkák a szántóföldeken
Permetezéssel védik az állományt a kártevőktől, az őszi búza, árpa és repce vetésterületére pedig tápanyagot juttatnak ki. A gazdák talajlazítást végeznek, és készülnek a kapásnövények – a napraforgó és a kukorica – vetésére. Tavasz közepe az egyik legmozgalmasabb időszak a mezőgazdaságban, ilyenkor bőven akad tennivaló a szántóföldeken.
A zalabesenyői mezőgazdasági vállalkozó 140 hektáron gazdálkodik, ebből ősszel mintegy 80 hektáron került földbe a mag. A repce, a búza és az árpa az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően szépen fejlődik. A munkát a korszerű technológia segíti, a permetezést GPS-vezérelt gépekkel végzik.
Beindultak a növényeink. A nagyobbik probléma az, hogy megjelentek a gombabetegségek, ezek ellen már most védekezni kell. Egyelőre nem súlyos a helyzet, inkább megelőző munkákat végzünk. Azokon a területeken pedig, ahol az őszi gyomirtás nem volt eredményes, tavasszal is be kell avatkoznunk. Főként az egyszikű gyomok jelentek meg, ezek ellen védekezünk
– fejtette ki Simon József mezőgazdasági vállalkozó.
A három hektáros őszi árpa területére összesen 600 liter permetlé kerül. A márciusi szélviharok miatt ezek a munkák korábban elmaradtak, amit most pótolnak.
Az ünnepek előtt volt két hét, amikor szinte egyáltalán nem tudtunk dolgozni, mert folyamatosan fújt a szél. Ez nagy gondot okozott, mert a lehullott csapadékot gyorsan kiszárította. Most ismét ott tartunk, hogy nagy szükség lenne esőre. A tavaszi vetések előtt állunk – napraforgó, kukorica –, a talajt már elsimítottuk, ami valamennyire segíti a nedvesség megőrzését, de így is eléggé kiszáradt. Ahhoz, hogy vetni tudjunk, és megfelelő legyen a kelés, mindenképpen csapadékra lenne szükség
– fűzte hozzá Simon József.
A tavaszi árpát március elején vetették el, és már ki is bújt a földből. Bár a táblák biztató képet mutatnak, a határban megjelenő vad – például a szarvas – újabb kihívást jelent. A vadkár ugyanis, mint általában, most is jelentős veszteséget okozhat a gazdálkodóknak.
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg