Középpontban a kkv-k

A vállalkozások 99% a Magyarországon ma kkv

– nyilatkozta dr. Csanádi Ágnes, az MKT Zala Vármegyei Szervezetének alelnöke.

Ez egyébként európai uniós adathoz közelít. Ebből adódóan ugye, hogy ilyen nagy számban fordulnak elő, így a tevékenységük nagyban szerepet játszik, hogy hogyan alakul a GDP, hogy alakul az árbevételük, ebből adódóan az adózásuk. Tehát mindig van értelme róla beszélni. Most viszont annál is inkább. A közelmúltban jelentette meg az Európai Unió a kkv-król szóló jelentését, és a további fejlesztési irányokat fogalmazta meg, amely alapvetően az innovációra, a növekedésre, illetőleg a versenyképességre épül, és fókuszba helyezte a digitalizációt. Ez teljesen egybeesik a magyar kkv-k fejlesztési irányaival.

- Egyetemi oktatóként hogyan látja a zalai kkv-k helyzetét?

Változó. Tudni kell, hogy a kkv-k körében nagyon nagy arányban vannak az egyéni vállalkozók. Ők is ide tartoznak, az olyan vállalkozások, amelyek 1-3 főt foglalkoztatnak. Ezek a vállalkozások, a benne dolgozó személyek, gyakorlatilag munkahelyet teremtenek maguknak, tehát nem tudnak úgy kitörni, nem tudnak olyan innovatívak lenni, nincs olyan tőkeerejük, hogy a fejlődést, a fejlesztést tudják produkálni. Vannak olyan vállalkozások, amelyek szuper jól működnek a nemzetközi piacokon. Azt vettem észre, hogy ezeknél a vállalkozásoknál valóban ez nem szlogen: az innováció nagyon fontos szerepet tölt be náluk, úgy tudnak megmaradni. Tehát ez szélesíti a versenyképességüket. Van egy középréteg is, amelyiknek el kellene mozdulni. Én azt úgy látom, hogy nem tud olyan mértékben hitelképes lenni, hogy megdobja a fejlesztését, és olyan gépsorokat, olyan technológiát vásároljon, ami ezt elősegítené.

- Milyen jövőkép áll a kkv-k előtt, milyen lehetőségeik lesznek a jövőben, akár az újratervezésre?

Most egy piacszűke időszak van

– mondta dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Minden felmérés azt mutatja, hogy a piacok szűkek, és az számos vállalkozó számára nehézség. Ugyanígy nehézség a munkaerőpiac feszülése, és persze a bürokratikus terhek, adók, ami negatív értelemben slágertéma a vállalkozói világban. Az, hogy mi a rossz, azt könnyű elemezgetni. De mégis merre lehet menni?

Azt hiszem, hogy különleges helyzetben vagyunk most, mert Magyarország kkv szektora egy rendkívül komplex szektor. Sok mindent csinálunk kicsiben, ami jó, és nem az a kérdés, hogy innovatívak vagyunk-e, vagy technológiailag érettek vagyunk-e, vagy egyetemekkel jól működünk együtt. Ezeket mind fejleszteni kell folyamatosan. Az a kérdés, hogy mit akarunk? Miután már jók vagyunk benne, akkor hogyan növünk? Mert bizonyos méret alatt nem tudunk termelékenységi szempontból hatékonyak lenni, és ez egy folyamatos küszködés a vállalkozó életében.

Tehát Magyarország szerintem mára elérte azt a szintet, hogy technológiailag a világ élvonalához tartozik. Sok mindent tudunk jól csinálni, nem mindent, de azt még nem tudjuk, hogy hogyan kell ezt nagyobb mennyiségben csinálni.

Ez a korszak van most, erre kellene mindenkinek fókuszálni, aki érez magában vágyat a növekedésre, hogy hogyan tudok finanszírozással, szervezéssel, logisztikának átalakításával, CRM-rendszerekkel, tehát minden olyan hatékonyságot, működést segítő eszközzel, hogyan tudom magamat felskálázni, hogy egy ilyen csúnya szót is használjak.

A vállalkozói hangulat-indexek mutatnak némi felívelést az elmúlt hónapokban, tehát mintha valami elindult volna, és az most Európára igaz. Valami mintha elindult volna. Optimistábbak a vállalkozók. Nem minden szektorban, az autóiparban látszódik, hogy azért ott nagyon nehéz a helyzet. De mondjuk a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban, ott a kkv szektorban mintha lennének reményt keltő jelek.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg