Gazdasági állapot és a kitörés lehetőségei 2025

A többségét a kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetének alapvetően a hazai kereslet határozza meg, s a hazai keresletről az mondható el, hogy alapvetően nagyon konzervatívvá vált. Mert hogy az elmúlt években olyan inflációs környezetet élt át, amikor az emberek többsége azt élte át, és arra a következtetésre jutott, hogy a hétköznapi megélhetési költségek nagyon megemelkedtek, és hosszabb távon mondjuk a lakásárak is. Magyarországon volt a legnagyobb az infláció, a legnagyobb az élelmiszer-infláció, a legnagyobb a lakásárak emelkedése az elmúlt időszakban, és ezért azt gondolom, hogy teljesen racionálisan a magyar háztartások nagy része alapvetően most egy konzervatívabb költekezési stratégiát választott, ami alatt azt értem, hogy megfontoltabb, és nem adósodik el. Én örülök annak, hogy nem az eladósodást választották, hanem inkább a takarékoskodást. De ez a vállalkozások oldalán úgy csapódik le, hogy a kereslet az, ami jelentősen visszahúzódott.

- Milyen stratégiát alkalmazhatnak akár rövid, akár hosszú távon a vállalkozások, hogy ezt az időszakot túléljék?

Én azt látom, hogy a vállalkozások egy része alapvetően arra jött rá – aki a hazai belföldi piacra dolgozik – hogy a fölső három jövedelmi tizedre lő, azok az ő igazi fogyasztói. Most a szálláshelyekre gondolok, éttermekre, vagy hasonló vállalkozásokra. Az alsó hat-hét jövedelmi tized alapvetően a nagyon olcsó termékeket keresi, és abból is keveset. Tehát ez az egyik stratégia. A másik, hogy külföldön keresnek növekedést. És itt nagyon erősen azt tapasztalom, hogy Lengyelország az az ország, ahova nagyon sok vállalkozás áttette a működésének egy részét. Merthogy Lengyelországban olyan elképesztő boom volt az elmúlt időszakban, hogy nagyon sok magyar vállalkozó is azt gondolta, hogy szeretné kivenni abból a részét, miközben a magyar gazdaság stagnál évek óta. A lengyel gazdaságban sok pénzt lehet keresni. Tehát a nagyobb vállalkozások, a kicsik közül is a közepes kategóriába tartozók, simán megtehetik azt, hogy egy lábat Lengyelországban is növesztenek. Aki teheti, az próbáljon meg több lábra állni, és itt a régióban, vagy akár távolabb is, ennek semmi akadálya nincsen.

Egyébként azért vagyunk az Európai Unióban, hogy a belső piacot kihasználjuk. Ha a lengyel cégek kihasználják Magyarországot – rengeteg példa van arra, hogy környező országokból jött cégek kihasználják a magyar piacot – akkor azt gondolom, hogy húsz évvel az uniós csatlakozás után itt az ideje, hogy a magyar cégek is kihasználják a térség többi országának a fellendülését. Romániában, Lengyelországban elképesztő gazdasági növekedés volt és van is. Nem annyira Szlovákiában, de azt gondolom, hogy ezekben simán részt tud venni egy magyar cég, hogyha ügyes.

- A vészharangot kongatják a munkaadók, hogy nincs munkaerő. Mennyire veszélyezteti ez a gazdasági növekedést?

Nagyon is. Lehet, hogy eddig Magyarországon alapvetően egy extenzív gazdasági növekedés volt, ami azt jelentette, hogy több embernek adtunk munkát, de ezek alapvetően alacsony hozzáadott értékű munkahelyek voltak. Ennek a tartalékai kifutottak, tehát nincs már több ember, akit fel tudnánk venni, sőt, Magyarország már nettó munkaerő-importőr, tehát százezres nagyságrendben vannak jelen Magyarországon a külföldi munkavállalók. Innentől arra lenne szükség, hogy azok, akik dolgoznak, nekik magasabb hozzáadott értékű munkahelyeik legyenek. Ezt nevezzük intenzív növekedésnek. Ehhez viszont szükség lenne egy nagyon jó oktatási rendszerre, egy nagyon jó egészségügyi rendszerre. Ezek meg nem nagyon vannak.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg