Fejleszti a Zalavíz az egerszegi ivóvízbázist – szemléletváltásra van szükség a vízfogyasztásban

Ahhoz, hogy maga az ivóvízellátás biztonságos legyen, most nagyon föl kell gyorsítanunk a lépéseket

– fogalmazott Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hiszen megmutatta ez a nyár, hogy úgy megnőnek nyáron a csúcsfogyasztási időszakok, hogy gyakorlatilag már a vízkészlettel sem tudjuk az igényeket kielégíteni. Illetve ennek a másik oldala. Ha egy adott terület ellátására annak idején elég volt egy 100 mm átmérőjű vezeték, és most négyszer annyi vizet akarnak a fogyasztók levenni egy adott időszakban, mint amennyit ez a vezeték szállítani képes, akkor ugye kialakulnak a vízhiányos meg nyomáshiányos időszakok, ahogy ez idén nyáron már rendszeresen kialakult. Egyébként minden vízműnél.

– A megoldás minden esetben az, hogy új kutat fúrnak, és az egyre mélyebbre kerül?

Nem megoldás, ugyanis van egy határ a mélységben. Az egyik, hogy már olyan ásványi összetevők vannak kioldódva a vízben, hogy méregdrága a megtisztítása az ivóvíznek. A másik, hogy az energiahatékonyságot is nézzük. Tehát nem emelhetjük a végtelen mélységből ki az ivóvizet. Illetve van egy sokkal nagyobb probléma, és most már teljesen egyértelmű a trend is. Látszik, hogy fogynak a vízkészletek, tehát büntetlenül nem tudunk már sokkal többet használni a vízkészletből. Zalaegerszeg térségében – hogy példaként említsem – a nyugati és a keleti vízbázison a dinamikus vízkészlet elfogyott. Tehát a statikus, állandó készletet használjuk, ami el fog fogyni. Évről évre látjuk a fogyási trendet. Tehát szinte mondhatom azt, hogy garantáltan 8-15%-kal kevesebb vizet tudunk kivenni, mint az előző év nyarán.

– Milyen jövőt vázol fel akkor ez a helyzet akár a szolgáltató vagy akár a lakosság, önkormányzatok szempontjából?

Én úgy gondolom, egyetlen megoldás van, hogy az ivóvízkészleteket ivóvíz célra használjuk és semmi másra. Természetesen hozzászoktak az emberek ahhoz, ha van kertjük, öntöznek. Nyilvánvalóan ez egy bizonyos mértékig meg is maradhat, de meg kellene tanulnunk gazdálkodni a vízzel. Először a csapadékvízzel, azt nem elengedni. Másodszor az ivóvízzel is gazdálkodnunk kellene. Ha abból vagyok kénytelen öntözni, akkor olyan víztakarékos megoldásokat kell választanom, mint a csepegtető öntözés, hogy ne drasztikus mennyiségeket használjunk fel.

– Pillanatnyilag, illetve a jövő évben milyen fejlesztések valósulnak meg a szolgáltatási területen, amelyek az ivóvízbiztonságot szolgálják?

Hamarosan az önkormányzat jóvoltából még egy kútfúrás történik a keleti vízbázison. Júniusban egyet már szintén az önkormányzat jóvoltából üzembe tudtunk helyezni, de hangsúlyozom, hogy éppen csak a szinten tartást tudják megoldani. Tehát ha tovább nőnek a vízigények, nem fogjuk tudni kielégíteni a végtelenségig. Az északi vízbázis fejlesztése folyik, ott már kettő kút két éve kész. Most folyamatban van még kettő kút létesítése. Hosszú távon 8, aztán 16 kút venné át szépen lassan a keleti és a nyugati vízbázisnak a szerepét, hiszen azokat egyre jobban kímélnünk kell, hogy még évtizedekig, esetleg még az utódok is használni tudják. Ugyanakkor hiába van meg a kettő kút, illetve tavaszra, jövő nyárra a négy, azt be kellene tudnunk vezetni a nyugati víztisztítóra, hiszen meg kell tisztítanunk, mielőtt a hálózatra bocsátjuk. Erre a tervek, gyakorlatilag készen vannak. Ennek az összekötő vezetéknek kb. 2,5 milliárd forint kivitelezési igénye van. Egyelőre nem látjuk még, hogy honnan lesz biztosítva. Ezt például a jövő nyárig már nem tudjuk megépíteni, akkor se, ha lenne rá pénzügyi forrás. Tehát a megoldás most a fogyasztói oldalon is megjelenik, mint fogyasztói magatartás.  Például a takarékos öntözés, és az is, hogy egyéb más célokra nem használjuk az ivóvizet, mint amire való.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg