Eredményesen gazdálkodott a Vásárcsarnok

A napi helypénz bevétele az, ami mozgó dolog. Ez az éves költségvetésnek körülbelül 25-28%-át teszi ki

– mondja Horváth István, a Vásárcsarnok Gazdálkodási Szervezet igazgatója.

Tehát, ami fix bevételünk van, azok az egész évre megkötött területhasználati szerződések, az üzletek bérleti szerződései, illetve az országos vásár bevétele, ami decemberben, januárban realizálódik, ami szintén egész éves tétel.

Változó vásárlási szokások

– Milyen tendenciákat lehet megfigyelni a vásárcsarnok és a piac működésében?

A kereskedőknek a száma nagyjából stagnál, tehát azok a nagyobb bérlőink, akik voltak a korábbi években, azok megmaradtak. A vásárlási szokások nagyon-nagyon átalakulnak, nem lehet már összehasonlítani azzal sem, nemhogy tíz éve mi volt, hogy öt éve mi volt, hogy két éve milyen vásárlási szokások voltak. Látjuk azt, hogy bejöttek az online vásárlási lehetőségek. Ezek az iparcikkes árusítóknál nagyon érzékenyen jelentkeznek. Az iparcikk helyeinknek a száma nem csökkent, a kihasználtsága nagyjából egy olyan 50-54%-os, tehát még azért úgy-ahogy elmegy. Viszont itt is elmondható az, hogy aki abbahagyja, annak a helyére új nem jön.

– Milyenek a vásárcsarnok és a piac adottságai? Mekkora az alapterülete? Mennyi üzlet van? Egyáltalán mennyi árus jöhet?

Potenciálisan 21 üzletünk van, ami a belső teret illeti, ez mind ki van adva. Iparcikk helyeinknek a száma 59 volt, abból 32 van értékesítve. A vásárcsarnokon belül a kiadható helyeknek a száma 151. Ebből 135 ki van adva, tehát gyakorlatilag egy minimális lehetőség van szabadon. Ha „lyukra” szeretne valaki jönni, akkor tudunk neki helyet biztosítani. Sorok nincsenek üresen, mert mindegyik ki van használva. Az országos vásárt illetően 155 helyünk van és 116 van kiadva, tehát ott is elmondható, hogy gyakorlatilag a negyede az, ami a „lyukra” jövőknek van fenntartva. Most már ott is rájöttek, hogy célszerűbb kifizetni egyszerre az éves díjat, és azt igénybe venni, ekkor ugyanis megvan a fix helye. Tehát ezek a számok én azt hiszem, hogy a mai viszonylatokban még elfogadhatók. Nyilvánvalóan a jövő azt majd megmutatja, hogy ki, meddig tudja fenntartani a vállalkozását.

Fejlesztések

– Milyen fejlesztések voltak az elmúlt években, évtizedben a vásárcsarnok és a piac területén?

Én 2011 december végén kerültem ide, nagy-nagy tervekkel. Közben azért „Piac Pistivé” váltam - ezt azért meg kell hogy említsem, nagyon büszkén. Nagyon sok mindent sikerült megvalósítani. Elkezdtük ezeket az úgynevezett tematikus napokat. Igyekeztünk minden szezonra kitalálni valamilyen vonzó programot. 2014-ben volt a csarnoknak egy felújítása: külső burkolatcsere, padlózat kicserélése, nyílászárók cseréje. Megcsinálták az árnyékolást, illetve a szellőzőrendszert valamilyen módon felújították, de sajnos azok a fejlesztések, amelyek már nagyon-nagyon hiányoznak – gondolok itt a hűtésre –, azok nem fértek bele a projektbe. Befizettük azt a hálózatfejlesztési hozzájárulást, ami az E.ON-nak szükséges ahhoz, hogy majd később ezt a hűtés rendszert megcsinálják. Megvalósult végre a szabályos villámvédelme a vásárcsarnoknak. Megvalósult a tetőszigetelés. 

A külső placcon különösebben nem tudunk nagyon változtatni, nyilván ott is a hálózat azért felújításra szorul. Elbontották a kefekötő szobornál lévő ülőkéknek egy részét, ezáltal több hely szabadult föl, illetve megszüntették a szökőkutat, amivel csak a problémák voltak, és ott is árusítóhelyek lettek kialakítva. Nyilván nekem is voltak terveim. Elkezdtem foglalkozni azzal – már beszéltem szakemberekkel –, hogy hogyan lehet esetleg egy online foglalási rendszert kialakítani, ahol az, aki mondjuk árusítani szeretne, az előre bejelentkezik. Ennek a megvalósítása a jövő zenéje. De remélem, hogy ha hasznosnak találja ezt az ötletet, akkor a következő vezetés ezt támogatni fogja majd

– mondta el Horváth István.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg