
Bemutatták a TOP 100 kiadványt
Decemberben mutatták be a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2025 című kiadványt. A magazin, amely a zalai vállalkozások 2024. évi teljesítményét, a gazdasági folyamatok számait és a 2025-ös év első félévének fontosabb adatait tartalmazza, tizenharmadik alkalommal jelent meg. Ismertetése a kamara egyik legfontosabb eseménye, amely alkalmat ad az eredmények és tendenciák értékelésére.
Elmondható, hogy a gazdaságban visszaesést és forgalomcsökkenést kell elkönyvelni. Vannak olyan ágazatok, ahol az év végére a tervszámok kikerekednek és teljesülni tudnak, de azért azt mondhatjuk, hogy 2024-ben már visszaesés volt érzékelhető
– fogalmazott Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MKIK alelnöke.

– Zala megyében jellemzően a kkv-k vannak többségben, sérülékenyebbek, valószínűleg pont a méretük miatt. Milyen segítséget tud nyújtani a kamara nekik?
Zala megye gazdaságát 94,4%-ban kkv-k alkotják. Az egyszemélyes mikrovállalkozástól a kisvállalkozáson át a középméretű vállalkozásokig terjedően. Azzal együtt, hogy sokkal sebezhetőbbek, sérülékenyebbek, az is elmondható róluk – pont azért, mert nagyon sok esetben családi alapokon működő vállalkozásokról van szó –, hogy ők az utolsó csepp vérükig, leheletükig kitartanak. Működtetni szeretnék, működtetni akarják a vállalkozásukat, illetve meg akarják tartani a munkahelyeket, meg akarják tartani a munkatársakat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a kormány közt létrejött a 2025-ös évben két megállapodás. A legutóbbi novemberi megállapodás 11 pontból álló gazdasági, gazdaságvédelmi, munkahelyvédelmi gazdaságfejlesztési intézkedéseket ölel fel. Elmondható, hogy ez a 230 ezer kkv-ra céloz, és őket igyekszik erőben tartani, a lehetőségeikhez mérten erősíteni őket. Ezek tényleg főleg a mikro- és kisvállalkozások, akik a legsebezhetőbbek és a legkitettebbek.
Én azt gondolom, hogy a 2025 is egy nagyon nehéz gazdasági év volt a vállalkozások számára, és azt prognosztizálom, hogy a 2026-2027 sem lesz sokkal könnyebb. Ezért én azt tanácsolom nekik, hogy az összes olyan lehetőséget használják ki, akár a Széchenyi kártyára gondolunk, rendkívül jó kamatozású és elérésű feltételekkel, de akár a Demján Sándor programra, vagy akár a Demján tőkealapra.
Nekünk, vállalkozóknak – és ebbe természetesen magamat is beleértem – az a feladatunk, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva, mindent meg kell tennünk azért, hogy a piacunkat megtartsuk, megteremtsük, vagy ne adj’ Isten bővíteni tudjuk.
– Milyen szerepet kíván játszani a kamara a magyar gazdaság formálásában?
Mi folyamatosan megkérdezzük a vállalkozókat, mit szeretnének, milyen problémáik vannak, ezeket elemezzük
– tájékoztatott Nagy Elek, az MKIK elnöke.

A másik oldalon pedig a kormányzattal egy olyanfajta megállapodást kötöttünk, hogy mi minden problémának a keletkezésénél ott vagyunk. Minden gazdasági jellegű minisztériumnál, nyilván a Nemzetgazdasági Minisztérium a legnagyobb és a legfontosabb partnerünk, és már együtt dolgozzuk ki azokat a javaslatokat, amelyek aztán a vállalkozókat segítik. Ilyen volt ez a KAVOSZ 3%-os hitel, vagy most ez a 11 pontos vállalkozói adócsökkentő, adminisztrációt csökkentő csomag. Nagy büszkeség, hogy az Országgyűlés egyhangúlag támogatta. Ez a kamara javaslata volt.
– 2026-ra van-e már valamilyen gazdasági prognózis? Mit várnak, mit remélnek?
Nyilvánvaló, hogy ez rendkívüli módon függ a háborús szankcióktól. Mi azt mondjuk, hogy ha ezek megszűnnek, akkor jobbak lesznek a lehetőségek. Addig a belső erőforrásainkat kell hasznosítanunk. Úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia használatával, azzal, hogy ha megtanítjuk a vállalkozásainkat, hogy mire is jó, hogyan kell használni, hogyan kell hatékonyabban működni, akkor aránylag rövidtávon, már a belső erőforrások hatékonyabb felhasználásával eredményt fogunk tudni elérni.
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg

