Aranyszínű sárgaság – veszélyben a szőlőültetvények

A fórumon elsőként az újjáalakult Növényorvosi Kamara célkitűzéseivel ismerkedhettek meg a résztvevők. A folytatásban az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegségről, a védekezési lehetőségekről hangzottak el előadások. Rossz hír, hogy nemcsak a szőlőre leselkedik ez a fertőzés. Ezért a szakemberek februárban, újabb tanácskozásra gyűlnek össze. 

Itt a megyében fogunk tartani egy fitoplazma konferenciát, ami egy független konferencia, tehát nem kamarai szervezés. Ezt jómagam kezdeményeztem, főként a Flavescence dorée, jelenleg aktualitást adó témája miatt. Ugyanis azt nem kell elfelejtenünk, vagyis jobban mondva nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a szőlő veszélyeztetett a fitoplazma, mint kórokozó szervezet által, hanem a szántóföldi növényeink is

 – fogalmazott dr. Varga Zsolt, a zalai Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. 

Az országban legkorábban Zalában jelent meg ez a fertőzés. 2013-ban Lenti határában befogott szőlőkabócából mutatták ki az aranyszínű sárgaságot. A felfedezett kórt kötelező bejelenteni a hatóságnak. A szőlősgazdáknak maguknak is érdekük, hogy megtalálják a beteg területeket.

Nem utolsósorban, az állami központi intézkedéseknek köszönhetően itt is elindultak az úgynevezett szemlecsoportok, amelyeknek az volt a feladata, hogy felderítsék, valóban mi is a helyzet a szőlőterületeken. A zalaszentgróti hegyközség területén nagyrészt önkéntes alapon szerveződtek ilyen csoportok, ennek a munkájában én is részt vettem. Azt tudom elmondani, hogy több mint 400 helyrajzi számot vizsgáltunk át, egyetlen egy olyan terület volt, egy kis gazdánál, ahol nem találtunk tünetet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Zalaszentgrót és a környező nyolc-tíz falu, amit átnéztünk, 100%-ban fertőzött. Ezek között az ültetvények között nagyon sok olyan is van, amit teljesen ki kell vágni a jelenleg érvényes rendelkezések értelmében

– mondta Tarsoly Róbert a Zalai Borvidék elnöke, a Dóka Éva Pincészet borásza. 

Az aranyszínű sárgaság 2025-ben nemcsak Zalában, hanem az ország más helyein is olyan mértékű tüneteket okozott, ami – a szakemberek szerint – megkérdőjelezi a szőlőművelés jövőjét. 

Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg