Rengeteg változás lép életbe szeptembertől

Szeptember 1-je idén jóval többet jelent egyszerű iskolakezdésnél, a gazdaság újraindul, megkezdődik a negyedik negyedév, élesbe fordul Magyar Péter kormányzása. A Tisza-kabinet számos intézkedése keddtől indul, munkába áll az új vagyonvisszaszerzési hivatal, jelentősen átalakul az Alkotmánybíróság összetétele, a hónap végén pedig a lakáshitelesek számára is fontos határidő érkezik – olvasható a VG gyűjtésében. 

Iskolakezdés, rövidebb órákkal

Szeptember 1-jén, kedden kezdődik a 2026/2027-es tanítási év. Az alsó tagozatosoknál ugyanakkor a megszokotthoz képest változhat az iskolai nap felépítése is. Az oktatási tárca 14 pontos, „Legyen élmény a tanulás!” című szakmai ajánláscsomagja többek között 

• 35 perces tanítási órák lehetőségével, 
• az óraszámok rugalmasabb elosztásával, 
• a házi feladat észszerű korlátozásával, 
• hosszabb mozgásos szünetekkel, 
• több mesével és élményszerűbb oktatással számol.

Fontos azonban, hogy nem országosan kötelező 35 perces órákról van szó. Az ajánlás lehetőséget ad az iskoláknak a hagyományos óraszervezéstől eltérő megoldások alkalmazására, vagyis szeptembertől nem minden alsós gyermek ül majd 35 perces tanórákon. 

Nullára csökken a vényköteles gyógyszerek áfája

Szeptember 1-jétől 5 százalékról nulla százalékra csökken a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények áfája. A kedvezmény ugyanakkor nem terjed ki automatikusan minden olyan készítményre, amelyet egy orvos receptre ír fel. A vény nélkül is megvásárolható készítmények pedig még akkor sem árusíthatók 0 százalékos áfakulccsal, ha az orvos felírja azokat receptre azért, hogy a tb-támogatással olcsóbbak legyenek.

Van ugyanakkor a készítményeknek egy köre, ahol a vénykötelességtől függetlenül is 0 százalék lesz az áfa: a humán gyógyászati célú magisztrális készítményeknél – vagyis azoknál a termékeknél, amelyeket a gyógyszertárban készítenek el receptúra alapján. A kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú magisztrális készítmények viszont továbbra is 27 százalékos áfamérték alá esnek.  A társadalombiztosítás által támogatott vényköteles gyógyszerek ára ráadásul szabályozott, az árváltozásokat jelenteni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek. A kormány tájékoztatása szerint ezért a gyártók és a forgalmazók nem tudják az áfacsökkentéssel párhuzamos áremeléssel „elnyelni” az adócsökkentést.

A kézzel írt nyugtákról is adatot kap a NAV

A vállalkozók számára is fontos határnap szeptember elseje. Keddtől ugyanis a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. A hagyományos nyugtatömb tehát nem tűnik el, az így kiállított bizonylatok adatai azonban bekerülnek az adóhatóság rendszerébe. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell beküldeni. A NAV ugyanakkor négy hónapos átállási időszakot biztosít: ez 2026. szeptember 1-jétől december 31-ig tart.

Munkába áll a vagyonvisszaszerzési hivatal

Szeptember 1-jén kezdődik Unger Anna Róza megbízatása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élén. Az Országgyűlés augusztus 28-án, titkos szavazással választotta meg a szervezet elnökének, a nyomozati elnökhelyettes pedig Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett. Mindkettőjük megbízatása hat évre szól.

Az új hivatal feladata Magyar Péter terve szerint a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon feltárása és visszaszerzésének elősegítése. Az NVVH létrehozását és jogköreit már az indulás előtt komoly politikai vita övezte: a Fidesz-frakció bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a hivatalról szóló törvény miatt.

Nagy átalakulás kezdődik az Alkotmánybíróságon

Szeptember 1-je az Alkotmánybíróság életében is fordulópont. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása visszaállította az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát. Az átmeneti rendelkezések szerint azoknak a hivatalban lévő alkotmánybíróknak, akik a módosítás hatálybalépésekor már betöltötték a hetvenedik életévüket, szeptember 1-jén megszűnik a megbízatásuk. A változás az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt is érinti, aki csak 2025 júniusában került a testület élére. Rajta kívül Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is távozik a korhatár miatt.

Az átalakulás valójában már nyáron elkezdődött. Hende Csaba megbízatása július 19-én szűnt meg, az ő távozását azonban nem a 70 éves korhatár okozta. Az Alaptörvény módosítása összeférhetetlenségi szabályokat is megváltoztatott, és Hende korábbi országgyűlési képviselőként ezek miatt kényszerült távozni.

Szeptember 1-jétől Czine Ágnes lesz az Alkotmánybíróság elnökhelyettese. Ez várhatóan átmeneti megoldás: Czine jelenlegi alkotmánybírói mandátuma november 15-én lejár. A változások ezzel nem érnek véget. Az új szabályok szerint a jövőben megválasztott alkotmánybírók mandátuma a korábbi tizenkét év helyett kilenc évre szól, és a testület vezetésének szabályai is változnak. A következő időszakban ezért nemcsak több új alkotmánybíró megválasztására lesz szükség, hanem az AB vezetése is újjáalakul.

A főváros nem korlátozza az energiafogyasztást

Szeptember 1-jétől ismét az eredeti munkarend szerint működnek a fővárosi cégek, miután helyreállt az energiaellátás, a korlátozásokat megszüntetik – közölte a főpolgármester vasárnap reggeli Facebook-bejegyzésében. Karácsony Gergely emlékeztetett arra, a hőség és a szélsőséges aszály idején Budapest is alkalmazkodott a rendkívüli helyzethez, a fővárosi cégek energia- és víztakarékossági intézkedéseket vezettek be, miközben az önkormányzat arra törekedett, hogy a közszolgáltatások a lehető legkevésbé változzanak.

A Főpolgármesteri Hivatal Városkommunikációs Irodájának az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleménye szerint augusztusban a BKK és BKV intézkedései miatt a járművek kevésbé intenzíven gyorsítottak és fékeztek.

Ez a villamoságazatban összesen több mint 661, a metróknál több mint 355 megawattóra energiamegtakarítást eredményezett. A BKK amellett, hogy csökkentette a metróállomások mozgólépcsőinek energiafelhasználását, irodaházának villamosenergia-felhasználását is mintegy 20 százalékkal szorította vissza. A Budapesti Közművek (BKM) a főváros teljes díszvilágításának szüneteltetésével csaknem 20 megawattórányi energiát takarított meg.

Szeptember végén búcsúzhat a kamatstop

Nem szeptember 1-jén, hanem a hónap végén jöhet az egyik legfontosabb pénzügyi változás. A kormány döntése alapján szeptember 30-ával vezetik ki a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját a jelenlegi formájában. A még 2022-ben bevezetett intézkedés az érintett változó kamatozású lakáshiteleknél korlátozta, hogy a piaci kamatok emelkedése milyen mértékben jelenhessen meg az ügyfelek törlesztőrészletében. A kamatstop megszűnése ezért egyes adósoknál októbertől magasabb havi törlesztőrészletet jelenthet.

Hogy pontosan mekkora lesz az emelkedés, az többek között a fennálló tartozástól, a hátralévő futamidőtől, a hitelszerződés feltételeitől és az alkalmazott referencia-kamattól függ. Szeptember tehát a gyógyszertártól az iskolán és a NAV-on át egészen az Alkotmánybíróságig számos változást hoz. A legtöbb új szabály szeptember 1-jén lép életbe, a lakáshiteleseknek azonban a hónap végét is érdemes bekarikázniuk a naptárban.

Fotó: illusztráció/Jóna István