Hálapénz helyett új trükk terjed a magyar egészségügyben

A hálapénz története

A hálapénz története a szocializmus időszakára nyúlik vissza, amikor az orvosok fizetése alacsony volt, a rendszer pedig nem tudott megfelelő fizetést és ellátást biztosítani. A betegek sokszor úgy érezték, hogy a boríték az egyetlen módja annak, hogy jobb bánásmódot, gyorsabb ellátást vagy nagyobb figyelmet kapjanak.

Így latin eredetű szóval kifejezve a paraszolvencia, vagy a hálapénz lassan beépült a mindennapokba. A szülészeten, a sebészeten, a fekvőbeteg-ellátásban szinte természetes volt, hogy a betegek pénzt adnak az orvosnak, és az orvosok jelentős része el is fogadta azt. A rendszer torz volt, de működött. A betegek fizettek, az orvosok kiegészítették a jövedelmüket, és mindenki tudta, hogy ez a gyakorlat bár hivatalosan tiltott, valójában általános – olvasható a femcafe.hu cikkében.

2021-ben vált bűncselekménnyé a hálapénz

A fordulat 2021. január 1-jén érkezett el, amikor a többlépcsős orvosbéremelés első ütemével párhuzamosan a hálapénz adása és elfogadása bűncselekménnyé vált. A Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe zéró toleranciát hirdetett, és a jogszabályok egyértelművé tették: a paraszolvencia nemcsak etikátlan, hanem büntetendő. A változás drámai volt, és a kutatások szerint valóban átrajzolta a terepet. A K‑Monitor elemzése alapján az orvosok 31 százaléka úgy látja, hogy a hálapénz mára gyakorlatilag megszűnt, 61 százalék szerint létezik még, de ritka, és mindössze 8 százalék tartja rendszeresnek.

Jelentősen visszaszorult a hálapénz

A szülészet-nőgyógyászatban a hálapénz jelenléte 94 százalékról 29 százalékra esett vissza. A sebészetben 91-ről 23 százalékra, a fekvőbeteg-ellátásban 82-ről 11 százalékra csökkent. A háziorvosi ellátásban pedig 32-ről 5 százalékra. A hálapénz tehát nem tűnt el teljesen, de a korábbi, szinte egyetemes gyakorlatból kivétel lett. Ahol megmaradt, ott is átalakult.

Az ajándékok vették át a pénz helyét

A készpénz szerepe visszaszorult, és helyét egyre inkább az ajándékok vették át: csokoládé, bor, kisebb figyelmességek, amelyek a betegek szerint inkább az őszinte hálát fejezik ki, mintsem a jobb bánásmód reményét. A szakértők szerint ezek a gesztusok, ha nem túlzóak, beleférnek a kulturális normákba, de fontos, hogy ne lépjék át azt a határt, ahol már befolyásolási szándék sejthető. A jogszabályok ugyan nem tiltják a kisebb ajándékokat, de a Magyar Orvosi Kamara iránymutatása szerint minden olyan gesztus kerülendő, amely akár csak látszólag is előnyt ígérhet. A rendszerben viszont felütötte a fejét egy új jelenség, amely sokak szerint a hálapénz modern megfelelője.

A kapcsolatok szerepe felértékelődött

Először is érdemes tisztázni, hogy még az ajándékozásnál is szabály van. Legfeljebb a mindenkori havi bruttó minimálbér 5 százalékáig adható ajándéktárgy (például édesség, kávé, tea, könyv vagy virág). Közben ezek mellett megjelent az új hálapénz, a kapcsolati tőke. A kutatás szerint az orvosok mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy ma kizárólag a formális szabályok szerint lehet hozzájutni a jó ellátáshoz. A többség szerint a rendszer ugyan formálisan működik, de a kapcsolatok számítanak. A protekció (a soron kívüli ellátás, a gyorsabb időpont, a rugalmasabb szabálykezelés) mára jóval elterjedtebb jelenség, mint a pénzmotivált visszaélések.

Egyre nagyobb szerepet kap a protekció

A celebritások és közéleti szereplők VIP-ellátása a megkérdezett orvosok háromnegyede szerint gyakori. Az ismerősök, rokonok soron kívüli ellátása 73 százalék szerint mindennapos, és 70 százalék szerint az orvosválasztásban is jelentős előnyt jelent a kapcsolati háló. A várólisták szívességi módosítása 42 százalék szerint gyakori, és bár a hálapénz reményében végzett indokolatlan kezelések aránya alacsony (8 százalék), a kapcsolati előnyök rendszerszintűek. A köz- és magánszféra összefonódása tovább erősíti ezt a jelenséget: sok orvos egyszerre dolgozik mindkét területen, és a betegek egy része úgy próbál előnyhöz jutni, hogy a közellátásban nyújtott szolgáltatást magánúton fizetteti meg. Ez a kiskapu sokak szerint a boríték helyébe lépett.

Megváltozott a rendszer, de a problémák megmaradtak

A magyar egészségügy helyzete tehát még mindig amolyan kettős képet mutat. A hálapénz visszaszorult, a borítékok világa eltűnőben van, és a jogszabályi szigor valóban átalakította a mindennapokat. Ugyanakkor a kapcsolati tőke, a protekció és a köz- és magánszféra összefonódása új kihívásokat teremtett. A betegek egy része ma már nem pénzzel, hanem ismeretséggel próbál előnyhöz jutni, és ez a jelenség legalább annyira mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint a hálapénz tette korábban. A rendszer működtetői maguk is érzik a feszültséget, és sokszor kényelmetlenül élik meg az informális nyomást, amelyet a betegek vagy a hozzátartozók gyakorolnak rájuk.

Fotó: illusztráció/AI