Állandó kiálltás nyílt Bagodon

Az egybegyűlteket Vigh László, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte. Mint fogalmazott, a gyűjteménnyel a helyi közösség régi álma vált valóra.  

Bagodban és környékén nagyon szép leletanyag került elő. A polgármester és a képviselőtestület fontosnak tartja, hogy mindazokat az értékeket, amelyet itt, vagy a környező településeken találtunk, másoknak is bemutassuk

- mondta Vigh László országgyűlési képviselő.

A régészeti leletek tanúsága szerint Bagod és környéke már 8 ezer évvel ezelőtt lakott volt. A vitrinekben őrzött anyag átfogó képet ad a település múltjáról. 

Minden korszakból egy icipicit megjelenítünk. A Göcseji Múzeum segítségével kidomborítottuk a római kort, ugyanis a településünk ókori római múltja meglehetősen gazdag. A kiállításra egy úgynevezett villa rustica is épült. Arra szeretnénk kérni mindenkit, hogy tekintsék meg

- hívta fel a figyelmet Sipos Ferenc, Bagod polgármestere.

A Göcseji Múzeum régészei hosszú évtizedek óta végeznek feltárásokat a térségben. A raktárakban őrzött anyagból a Bagodon, illetve a falu környékén talált leleteket hozták el. 

A régészeti kutatások 1973-ban kezdődtek, amikor a helyiek által nagyon jól ismert bagodi római sírkő előkerült. Kisebb régészeti kutatások után jómagam is ástam itt, 2003-ban és 2004-ben, amikor a Zalalövő Zalaegerszeg közötti új vasúti vonalszakasz készült. Bagod mellett egy hatalmas őskori és római kori terepet tudtam feltárni

- idézte fel Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója.

A régész-térinformatikus 2003-ban egy rézkori idol töredékét is megtalálta. A „Mozaikok Bagod évezredes történetéből” című kiállítást Eke István régész-múzeológus, a tárlat egyik kurátora ajánlotta a látogatók figyelmébe. A helytörténeti tablókról Béres Katalin, történész-főmúzeológus - a „Bagod – Egy Zala menti falu évszázadai” című kötet szerzője – osztott meg érdekességeket. 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg