Régészeti vándorkonferenciát tartanak Zalaegerszegen

A háromnapos szakmai fórumon 8 szekcióban 28 előadást hallhatnak az érdeklődők. A Kárpát-medence számos egyeteméről és múzeumából hívtak résztvevőket, hogy legújabb feltárási eredményeiket és a történelmi múlt eddig kevésbé ismert részleteit bemutassák.

Mindenhonnan érkeznek az országból egyetemisták, doktorandusz hallgatók, illetve az ország számos múzeumának munkatársai, előadással, illetve poszterekkel. 28 előadást fogunk a három nap során végighallgatni, nyolc szekcióban, illetve lesz külön egy poszterszekció, ahol 11 posztert mutatnak be. 

– tájékoztatott Simmer Lívia régész, főmuzeológus.

A rangos szakmai összejövetelt Vadvári Tibor alpolgármester nyitotta meg. Beszédében kiemelte: a régészet egy izgalmas és megújulni tudó szakterület, a fiatal kutatók felkarolása pedig közös érdek. Ezt követően Havasi Bálint főigazgató a Zala megyéhez köthető kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ez alkalommal a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága, s a Göcseji Múzeum jóvoltából szervezik a konferenciát. Fiatal és „örök fiatal”, középkorral foglalkozó régészek rangos szakmai fórumáról van szó, szerteágazó témákkal. A három nap során többek között településrégészeti, temetőrégészeti területeket és új módszertanokat mutatnak be. Széles a paletta, az intézményi háttér és a témák is. Amiért nagyon fontosnak tartottuk, hogy Zalaegerszegen rendezzük meg ezt a konferenciát, az az, hogy bemutassuk az elmúlt évek Zala megyei friss kutatási eredményeit.

A régióhoz kapcsolódó előadások mellett a határon túli településrégészet is figyelmet kapott. Belbe Sebastian a romániai Szatmárnémetiből érkezett. Előadásában az országhatáron fekvő Ecsedi-láp középkori településhálózatát mutatta be.

Az én témám azért érdekes, mert egy olyan térséggel foglalkozik, amivel idáig nem nagyon foglalkoztak. Ez az Ecsedi-láp vidéke, ami az egykori Szatmár vármegyében feküdt, egy fontos stratégiai pozícióban. Ma ez a vidék két ország területén fekszik, Romániában a déli és Magyarországon az északi oldala. De mivel a régészet határtalan, az anyaghozzáférés nem okozott gondot. Arról nem voltak adataink, hogyan nézett ki a középkori településhálózat a láp körül, csak feltételezni tudjuk; vagy hogy a kora újkorban, hogyan használták ki ezt a természetes erőforrást az emberek. Ennek feltárására vállalkoztam.

A háromnapos konferencia a Mindszentyneumban folytatódik, ahol a régészek kutatási eredményeiket poszterszekcióban is ismertetik.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg