„Köszönöm a megtisztelő bizalmat” - bemutatkozik a kórház új orvosigazgatója

- Dr. Lukovics Géza nyugdíjkorhatárának elérését követően lemondott az orvosigazgatói posztról. Ki választ ilyen esetben utódot, és milyen szempontok alapján esett a választás Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelikára?

Dr. Gasztonyi Beáta: Tudtuk, hogy főorvos úr, mikor megy nyugdíjba, és ő vállalta azt, hogy a kardiológiai osztály osztályvezetőségét továbbra is viszi. Így november körül gondolkodtunk abban, hogy ki lenne a legalkalmasabb az orvosigazgatói posztra. A főigazgató javaslatot tehet, de az Országos Kórházi Főigazgatóság az, aki kinevezi az új orvosigazgatót. Ehhez nyilván szükséges egy részletes önéletrajz, hogy lássa a fenntartó, hogy milyen képesítései vannak a jelöltnek, hány évet dolgozott a klinikumban, milyen vezetői tapasztalattal rendelkezik. Tulajdonképpen egy kortárs beszédet mondunk, amiben kitérünk arra, hogy milyen olyan tulajdonságai, olyan kvalitásai vannak, ami alapján mi alkalmasnak tartjuk őt a vezetői poszt betöltésére. Igazából kollektív döntés született. Nagyon könnyű dolgom volt, mert az ötletemet a menedzsment többi tagja, tehát az ápolási igazgató és a gazdasági igazgatónő is támogatta.
Új orvosigazgatónk közel 30 éves klinikumban eltöltött évet tudhat maga mögött. Intenzív osztályon dolgozott korábban is a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban, aneszteziológus és intenzív szakvizsgával rendelkezik, és többek között háziorvosi képesítést is szerzett. Könnyű helyzetben voltam, mert nagyon sokszor dolgoztunk együtt, hiszen az altatásos endoszkópos vizsgálatok bevezetése többek között az ő nevéhez fűződik, illetve a konzíliumoknál, az intenzíven ápolt betegek esetében mi szakmai kapcsolatban voltunk. Amikor a keszthelyi kórházban osztályvezetőváltás volt, tőlem kértek javaslatot arra, ki az, akit én alkalmasnak tartok vezető pozícióba. Dr. Bretus Angelika neve már akkor felmerült, és az ott eltöltött közel két év bebizonyította, hogy rendelkezik azokkal a kvalitásokkal, ami nekünk fontos volt, hiszen ez nem egy könnyű terület. Szükséges, hogy egy orvosigazgató ismert és elismert legyen a szakmában, hiszen azt várjuk a kollégáktól, hogy kövessék, és utat tudjon nekik mutatni. Az is szempont volt az ő választásánál, hogy én belgyógyász-gasztroenterológusként inkább a belgyógyászati típusú szakmák problémáit, szervezetét ismerem, és szerettem volna egy olyan embert, aki a sebészeti típusú szakmákkal ápol nagyon jó kapcsolatot, és sokkal jobban rálát az ő tevékenységükre, mint én. És miután orvosigazgatónő aneszteziológusként dolgozott, így ezért tulajdonképpen a sebészekkel, urológusokkal, traumatológusok, ortopédusokkal is jó kapcsolatot ápolt. Az a közel két év pedig, amit Keszthelyen töltött, ékes bizonyíték volt arra, hogy jól tud dönteni, gyorsan tud dönteni, jól átlátja a folyamatokat, és személyisége révén képesek követni őt a többiek. 

- Orvosigazgatónő hogyan fogadta a felkérést?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Köszönöm szépen ezt a megtisztelő bizalmat. Én ezt mindenképpen bizalomként és elismerésként tekintem. Ugyanakkor nem vagyok naiv, és tudtam, hogy hatalmas feladatot vállalok, mert a fő feladatom az, hogy egyfajta kommunikációs kapocs, híd legyek a szakma, a menedzsment, és akár ha egy kicsit feljebb megyünk, akkor az Országos Kórházi Főigazgatóság felé is, hiszen a munka nagy részét tőlük kapjuk. Ezt kell továbbítani a kollégáknak, és ezeket a döntéseket le is kell vinni az osztályok szintjére. Szeretném, hogyha én az az orvosigazgató lennék, akit megtalálnak a problémákkal, ugyanakkor el tudok fogadtatni olyan helyzeteket, amiket meg kell tennünk azért, hogy biztonságos betegellátás működjön kórházunkban.

- Egészen pontosan mivel foglalkozik egy orvosigazgató? Melyek azok a feladatkörök, amelyek Önhöz tartoznak?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Az egyik legkedvesebb feladatkörömmel kezdeném, ami nem más, mint a rezidensek oktatása, képzése, beilleszkedésük elősegítése kórházunk szakmai közösségébe. Azon kívül, hogy nagyon szeretek oktatni, a munkaerő pótlása, a fiatal szakorvosok letelepedésének, a kórházi közösségbe való beilleszkedésének elősegítése nagyon fontos. Ez ügyben már tettünk is lépéseket, szerveztünk egy rezidensoktatást. A szakmai kollektívával való kapcsolattartás, új eljárások bevezetésének elősegítése, kommunikálása, új ötletek megvalósítása is tulajdonképpen rajtam keresztül történhet. Ugyanakkor különböző új terápiás eljárások, minőségügyi döntések előkészítése, ellenőrzése is a feladatköreim közé tartozik.

- Az eltelt néhány hónap alatt találkozott olyan gyakorlattal, amin szeretne változtatni?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Én azt gondolom, hogy jó gyakorlatokból nagyon sok van a kórházban. Nagyon régóta rendelkezünk teljes szervezeti felépítéssel, mind a bevezetés, mind az ellenőrzés folyamán, tehát nekem tovább kell vinnem ezeket a jó gyakorlatokat. A változtatás igényét inkább csak az szüli, hogy új helyzetek teremtődnek. Nagyon gyorsan változik a világ. Az egyik, amit említettem az új kollégák beilleszkedésének segítése, illetve, hogy minél több kolléga válassza a kórházunkat. A másik ilyen probléma az az, hogy megváltoztak az igények  a betegek részéről is. Szükségessé vált az egynapos ellátások fejlesztése, hogy a beteg minél rövidebb időt töltsön a kórházban, de azt egy maximális bizalommal telve élje át. Ugyancsak nagy odafigyelést igényel a sürgősségi osztály működtetése, ami nagyon-nagyon sok feladatot jelentett eddig, és jelent a következőkben is, hiszen a létszámhiány az létező dolog, az ellátáshoz való igény pedig egyre nagyobb, és ezt tervezni kell.

- Orvosigazgatónő a vezetője, osztályvezető főorvosa az egynapos sebészeti osztálynak is. Szokványos, hogy a menedzsment tagja középvezetői feladatokat is ellát?

Dr. Gasztonyi Beáta: Én szeretem, ha az orvosigazgató nem szakad el a szakmától. Én is nehezen éltem meg, hogy az első két-három évben kizárólag az operatív teendőket tudtam ellátni, és kiszakadtam a szakmából. Most - hála orvosigazgatónőnek - én is vissza tudtam térni a betegellátásba, van hetente egy szakmai napom. Azt gondolom, hogy a hitelességhez, a problémák tisztánlátásához szükség van arra is, hogy valaki aktívan dolgozzon a betegellátásban. Én azt gondolom, hogy ennek számos előnye van.

- Három éve működik immár egynapos sebészet Zalaegerszegen. Milyen ellátást vehetnek itt igénybe a páciensek?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Az egynapos sebészeti osztály tulajdonképpen huszonnégy órán belüli ellátásokat nyújt. Rendeletek határozzák meg azt, hogy milyen típusú műtéteket lehet ott elvégezni. Ugyanakkor orvosszakmai szabályok is vonatkoznak arra, hogy ki az a beteg, aki részt vehet ilyen ellátásban. A legnagyobb előnye az, hogy a beteg a lehető legkevesebb időt tölti az egészségügyi intézményben. Ennek nagyon nagy jelentősége van a kórházi fertőzések megelőzése szempontjából, illetve nagyon sok tanulmány kimutatja, hogy a gyógyulást a biztonságos otthoni környezet, a hozzátartozó gondos, odafigyelő ápolása nagyon nagyban elősegíti. Tehát a betegeink egy műtéti beavatkozást követően nagyon gyorsan otthonukba tudnak távozni, és ott tovább folytatják a gyógyulást. Ez nagyon nagy előny. Emiatt kedvelt is az osztály, folyamatosan nő az általunk végzett műtétek és az ellátott betegek száma. A tavalyi évben 660 ilyen beavatkozás történt a részlegünkön. Szervezetileg egy műtővel rendelkezünk. Napokra előre beosztjuk, hogy melyik nap, melyik szakma használja a műtőt, így a traumatológia, az ortopédia és a sebészet is operál az egynapos sebészeten.

- Milyen műtétek végezhetők egynapos sebészeti beavatkozásként? Nekem elsőre a különböző szemműtétek jutnak eszembe.

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Ez így van. A szemészetet is egynapos műtét keretében végezzük, ám a szemészeti osztálynak saját műtője van, úgyhogy ők ezt a saját osztályukon végzik. A mi általunk végzett műtéttípusok közül talán a leggyakoribbak a kisebb testfelszíni műtétek, tehát sérvműtétek, az ortopédián a térd artroszkópiák, kisebb elváltozások levétele, laparoszkópos sérvműtét, illetve kisebb urológiai beavatkozások. A kulcsszó a kisebb, nyilván csak azok a beavatkozások végezhetők egynapos sebészeti eljárás keretében, amelyeknél nincs nagy vérzésveszély, illetve esély a szövődményre. Minden esetben szakmai döntés, hogy elvégezhető-e az adott műtét egynapos sebészeti beavatkozással. Az operátor és az aneszteziológus közösen döntenek arról, hogy alkalmas-e erre a beteg. 

- Terveznek-e további fejlesztéseket ezen az osztályon?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Mindenképpen szeretnénk növelni az esetszámot. Azt mutatják a visszajelzések, hogy nagyon elégedettek régiónk betegei ezzel az ellátással. Tehát amennyire csak lehet, szeretnénk tovább növelni ezt a lehetőséget, illetve új beavatkozások bevezetését is tervezzük. Ehhez eszközfejlesztések szükségesek, aminek keressük a forrását, és folyamatosan keressük a lehetőségeket.

- Fontos megemlítenünk még egy témát. A közelmúltban közzétett a kórház egy tájékoztatást arról, hogy milyen esetben keressék a betegek a sürgősségi osztályt, és milyen panaszokkal forduljanak háziorvosukhoz. Vagyis mi valóban sürgős, és mi nem?

Dr. Gasztonyi Beáta: Segítő szándékkal indult ez a tájékoztatás. Egy plakátot készítettünk, és azt láttuk, hogy igenis igényelték a lakosok. A betegeket és az ott dolgozó személyzetet is frusztrálja, ha sokat kell várni a sürgősségi betegellátó osztályon. Bár nagyon régóta működik a sürgősségi osztály, még mindig nem tudatosult a lakosokban, hogy mik azok a betegségek, amelyekkel a sürgősségi osztályt kell felkeresni, és mik azok, amikkel viszont nem. A sürgősségi betegellátó osztály életveszélyes állapot esetén, illetve sürgős ellátást igénylő esetekben tud segítséget nyújtani a betegeknek. Öt különböző súlyossági kategória van, ami azt jelenti, hogy a legsúlyosabb az 1-es, míg a 4-es és 5-ös kategória tulajdonképpen háziorvosi, munkaidő után pedig ügyeleti ellátás keretei között orvosolható. Ez azt jelenti, hogyha olyan beteg érkezik a sürgősségi osztályra, aki nem odavaló, tehát 4-es, vagy 5-ös triázsnak megfelelő, és el lehetett volna látni a Botfy utcában, vagy napközben háziorvosnál, ő sajnos várni fog, hiszen minden nála sürgősebb betegséggel: infarktussal, gyomorvérzéssel, tüdőembóliával, balesettel érkező előnyben fog részesülni ellátás szempontjából.

- Akár órákat is várhat az, aki olyan problémával érkezik a sürgősségi osztályra, amit a háziorvosa is tudna kezelni.

Dr. Gasztonyi Beáta: Igen! Kampányunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a betegek tisztán lássanak. A plakáton, illetve a kórházi honlapon is mindig meg tudják nézni, hogy panaszukkal első körben hova forduljanak. Ahhoz, hogy a legideálisabb ellátást tudjuk biztosítani, meg kell tanulniuk a betegeknek, hogy melyik betegséggel hova kell fordulni.

- Mi az, amivel feltétlenül sürgősségi osztályra kell menni?

Dr. Kovátsné Dr. Bretus Angelika: Mindenképpen sürgősségi osztályra tartoznak azok a kórképek, amelyek eszméletzavarral, ájulással, féloldali arcdeformitással, beszédzavarral járnak. Itt nincs idő várakozni! Ugyancsak ide tartoznak a baleseti sérülések, hiszen ilyen esetekben lehetnek súlyos belső problémák, ha kívülről ez nem is látszik. Mindenképpen sürgősségi kórkép a nagyon erős, nyomó, vegetatív tünetekkel járó mellkasi fájdalom, a fulladásnak az a szintje, ami akadályozza a normál légzést, és a betegek nem tudnak vele mit kezdeni. Nem oldódik akár a szokványos szereikre, akár ez egy új típusú, még soha nem érzett fulladás. Külön hangsúlyoznám, hogy új típusú, tehát még soha életében nem érzett ilyet. Ez a fájdalmak megkülönböztetésében nagyon fontos. Tehát ha valakinek egy olyan fájdalma van, ami fájdalomcsillapítóra, kicsi pihenésre nem szűnik, hanem fokozódik, az a sürgős ellátás körébe tartozik. Ám amennyiben valaki ismerten migrénes, és fejfájása jelentkezik egy front kapcsán, először próbálja meg használni a saját szereit, és csak akkor jelentkezzen a sürgősségi osztályon, ha ezek nem használnak! A hasfájások esetében ugyanezt tudom elmondani. Be kell venni az első fájdalomcsillapítót, görcsoldót a házipatikából, és ha ez a fájdalom egyáltalán nem javul, intenzitásában fokozódik, netán gyakori hányás kíséri, vagy székletelakadás, akkor ez már a sürgős szükség körébe tartozik.

Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg