A hősökre emlékeztek

A programot a Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar nyitotta az Október 6. téren, majd Ecsedi Erzsébet színművész Gyulai Pál névtelenségbe veszett katonák emlékére írt versét adta elő. 

Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el! 

Nagy Márta országgyűlési képviselő emlékező beszédében hangsúlyozta: a Hősők napja felismerése annak, hogy a szabadság és a béke mögött emberi sorsok, áldozatok és kimondhatatlan veszteségek állnak.

Honvédek és civilek. Férfiak és nők, akik kötelességből, hitből, becsületből vagy a hazaszeretet erejéből vállalták a legnagyobb áldozatot. A magyar történelem évszázadai során mindig voltak olyan idők, amikor a nemzet sorsa a hősök helytállásán múlt. Gondolhatunk azokra, akik a végvárak falain védték a hazát vagy azokra, akik 1848-49-ben a szabadságért harcoltak. Azokra a katonákra, akik embertelen körülmények között idegen földben estek el a világháborúkban és azokra is, akik '56 őszén félelmet nem ismerve álltak ki a szabadságért

- fogalmazott dr. Nagy Márta.

A Hősök kertjében az önkormányzat, az országgyűlési képviselők, valamint a rendvédelmi szervek és civilek mindkét emlékműnél koszorúkat és virágokat helyeztek el.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg