Változásban a magyar munkaerőpiac

Demográfiai tények: csökken az aktív korú népesség

A demográfiai helyzet egy az egyben visszatükröződött a számokban és a kutatásban is

– mondja Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.

Mindaz, amit sejtettünk, és amit láttunk is, hogy mi történt az elmúlt években, azokat a kutatás is visszaigazolta. Egyes statisztikák alapján 2050-re már 8,5 millióra csökkenhet a magyar lakosság, és ez azt is jelenti, hogy az aktívan dolgozni tudó népesség 65 százalékról 59 százalékra csökkenhet. Ez egy óriási kihívást jelent a munkaerőpiacon, már csak azért is, mert jelenleg is a cégeknek több mint 70 százaléka küzd a tehetségek bevonzásával és megtartásával. 

300 ezer inaktív

A kutatásban szereplő válaszok alapján azt is tudni lehet, hogy az érem másik oldala az, hogy vannak inaktívak a magyar munkaerőpiacon. Őket valamilyen módon igyekezni kell bevonni a munkaerőpiacra, mert rájuk nagy szükség lehet. A felmérés alapján nagyjából 300 ezer olyan magyar van országon belül, akiket aktivizálni lehetne. Ezekhez a csoportokhoz tartoznak, tartoznak az időskorúak is, de akár a fiatalokat is említhetem, vagy a gyermekkel otthon lévő szülőket. Ezeknek a csoportoknak az integrálása kulcsfontosságú lenne a munkaerőpiacon. A nyugdíjasok az integrálására van már kezdeményezés, itt vannak már olyan programok, amivel ezt meg lehet tenni. Ezeket szükséges tovább bővíteni a jövőben. És bátorítom a vállalkozókat is arra, hogy ilyenen gondolkodjanak, mert ezek jó kiegészítő lehetőséget jelentenek azokban az időszakokban – akár éven belül is szezonálisan – amikor nagy teher hárul a vállalatokra a munkaerő szempontjából.

Új kihívások: szakképzettség, digitalizáció, zöld átállás

A szakképzettség fontossága volt a másik megállapítás a kutatásban, hiszen, ahogy Európában, úgy Magyarországon is egyre szűkül a szakképzett munkaerő elérhetősége. Egy strukturális problémával küzdenek az európai országok – ez nálunk is így van –,  és ehhez jön még most a digitális átállás, a zöld átállás, ami új szakértelmet, szakképesítést követel meg az emberektől. Ez pedig újabb kihívások elé állítja a cégeket. Itt szükség van olyan együttműködésekre, képzésekre a felnőttképzésben és hagyományos képzésben is, olyan finomhangolásokra, amelyekkel ezekre a kihívásokra találjuk meg a választ. 

Javaslatokat is megfogalmaztak

Tettünk javaslatot a tanulmányban arra, hogy hogyan lehet a magyar munkaerőt visszahívni Magyarországra. Ehhez támogató programokra, ideiglenes adókedvezményekre, lakhatási támogatásra lehet szükség. Én azt gondolom, hogy a magyar munkaerőpiacnak a terheit ezzel jelentősen lehetne csökkenteni. A rugalmas munkavégzési formák, azok egyértelműen visszaköszöntek a tanulmányból, a kutatásból, hogy ezeknek a lehetőségét szükséges lenne szélesíteni. Magyarországon is egyre kedveltebb a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka vagy akár a projektszintű munkavégzés, de ezek Nyugat-Európában sokkal előrébb vannak már, és sokkal kedveltebbek a vállalatok részéről is. Véleményem szerint, még bőven van potenciál abban, hogy ezt szélesítsük. Itt szükség van arra, hogy a kormányzati oldalról is, jogszabályi oldalról is legyen ebben könnyítés. Jó lenne, ha a vállalatok is felismernék azt, hogy ez egy olyan lehetőség, amivel a munkaerő problémáikat tudják enyhíteni. Hiszen olyan munkavállalókat tudnak integrálni a vállalatukhoz, a munkaerőpiacra, akik csak kifejezetten részmunkaidőben vagy távmunkában tudnak esetlegesen munkát vállalni.

Változó munkavállalói elvárások

– Mi derült ki a kutatásból? Mit szeretne a munkavállaló? Milyen munkakörben szeretne dolgozni?

A kutatás rámutat arra, hogy a jelen munkavállalójának más preferenciái vannak, mint akár évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Amellett, hogy a fizetés mindig is fontos lesz, mindig is ott lesz az elsők között, azért nemcsak ez a döntő faktor. Ha valaki dönt egy vállalat mellett, akkor a fizetésnek nagy jelentősége van, viszont a megtartásban már kevésbé. Itt egyre fontosabb az, hogy egy rugalmas munkakörnyezet, egy befogadó és motiváló vállalati kultúra legyen az adott vállalatnál, ezzel tudják megtartani a munkaerőt

– fogalmazott Berta Péter.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg