A jövő modellezhető

Szerintem mindenki érzi a bőrén, hogy nagyon sok és sokszor radikális változáshoz kell alkalmazkodniuk a vállalkozásoknak

– mondja Frankó Csuba Dea.

Nemcsak ma, hanem gyorsuló tempóban igaz lesz ez a következő években is. Ezek a változások nagyon sok forrásból táplálkoznak. Jövőkutatóként jellemzően 5 területet szoktunk vizsgálni. Az első az, hogy hogyan változik a gazdasági környezet. A második, hogy hogyan változik a technológiai környezet, ami egyébként mindenre hatással van. Megnézzük azt, hogy milyen társadalmi megatrendeket látunk, milyen jogi, szabályozói, politikai környezetre kell felkészülnünk. És végül, de nem utolsósorban, egy nagyon fontos szempont: a természeti környezet változása. Mindezeknek a tényezőknek a trendjeiből, és abból, hogy mit látunk, milyen lehet ezekben a témákban a jövő, ahhoz képest kell kigyúrni, hogy milyen stratégiával tud ma egy vállalkozás felkészülni a jövőre.

Egy vállalkozás hogyan veheti észre a jeleket? Miből?

Ez nem egy egyszerű feladat, viszont tanulható, és úgy gondolom, hogy ma minden vezetőnek és minden cégtulajdonosnak ezzel aktívan foglalkoznia kell. A modern menedzsment tudományban az a módszertan, hogy egyszerre kell néznünk legalább 10 éves időtávon, hogy mi várható a piacainkon, és rövidebb stratégiai időtávon – ez 3 évet jelent. Aktívan kell foglalkozni azzal a vezetőknek, hogy megnézzék, milyen jövőképek lehetségesek 10 éves időtávon ebben az öt témában. És tudatosan olyan irányba kell terelni a stratégiát, ami azokra a vágyott és valószínű jövőképekre fel tudja készíteni a vállalatot.

Na, most ez egy kkv-nak nem könnyű, de be kell építeni azt a rutint, ahol legalább havi vagy negyedéves szinten, ilyen típusú beszélgetések zajlanak a menedzsmentben. Azért, hogy amikor elképzelt jövőképeknek a konkrét jelei megjelennek már a piacon, akkor tudja a vezető már reflexből, hogy eljött a pillanat, hogy most kell valamit megtennem.

A vállalati gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy legalább évente egyszer - tehát amikor a stratégiai tervezés zajlik – onnan indul el a cég, hogy készít egy jövőkutatást. Vagyis megnézi azt, hogy milyen jeleket látunk a horizonton, hogy milyen irányokba mehet el a piac, a gazdasági környezet és így tovább, a következő tízéves időtávon. És utána ebből kalkulálunk számunkra kedvező forgatókönyveket, mit szeretnénk, mi az, amit meg kellene valósítani a piacon. Majd ezekből a forgatókönyvekből csatolunk vissza a konkrét stratégiánkhoz, hogy a jelenlegi stratégiánk abba az irányba visz bennünket, ami majd 5 év múlva, 8 év múlva, 10 év múlva is sikeressé teszi a cégünket. Aztán ebből történik meg az éves tervezés, ebből történik meg a stratégiaalkotás, és akkor van egy negyedéves rátekintés, hogy kell-e igazítani ezen.

A jövőre az jellemző, hogy nem tudjuk pontosan, hogy milyen lesz. Adatok alapján, a jövőkutatás eszközeivel meg tudjuk becsülni, hogy milyen alternatív útvonalak lehetségesek, de folyamatosan figyelnünk kell, hogy változik-e bármi fontos befolyásoló tényező, ami alááshatja azt az irányt, amit a cégünknek kitűztünk.

Tud-e ehhez segítséget adni mondjuk egy kisméretű kkv-nak valaki? Egy szolgáltató, bárki, aki tanácsot ad, hogy mit nézzen meg, meg hogyan?

Igen. Egyrészről egyre több szakember foglalkozik ezzel Magyarországon is, tehát a jövőkutatás, mint szakma, a jövőkutatásból eredeztetett innováció, mint szakma, egyre népszerűbb. Ugyanakkor a technológiának köszönhetően rengeteg tudás és információ elérhető egyébként az interneten is, képzések, kurzusok. A nagy nyelvi modellek, tehát a mesterséges intelligencia algoritmusok is alkalmasak arra, segítenek abban – ha jól megfogalmazott és jó adatbázison összeállított kérdéseket teszünk fel nekik –, hogy ezt egy szisztematikus, módszeres megközelítéssel, egy kis- és közepes vállalat olcsón, egyszerűen, akár saját erőforrásokból meg tudja tervezni ezt a jövő tervet, és aztán ehhez tudjon folyamatosan adatokat gyűjteni.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg