3550 milliárd forintból újul meg a magyar vasúthálózat a következő 10 évben

A tízéves program keretében 3550 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. A tervek szerint 35 új, nagy kapacitású InterCity motorvonatot szereznek be a legfontosabb IC-vonalakra, valamint 42 új HÉV-szerelvényt a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra. Emellett előkészítik a tíz legforgalmasabb vasútállomás megújítását is.

A minisztérium szerint elmondható, hogy a távolsági közlekedést biztosító IC-hálózat teljesen megújul, hiszen új, klimatizált, akadálymentes, első osztállyal és fedélzeti büfével felszerelt motorvonatok nyújtanak majd nyugat-európai színvonalú szolgáltatást Budapestről Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Pécs, Kecskemét és Szeged felé, valamint a kör-IC-járatokon Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen és Szolnok irányába.

Az átfogó, az egész országot érintő fejlesztési terv célja, hogy a vasúti járművek átlagéletkora jelentősen csökkenjen, bővüljön a modern, klímabarát, nulla emissziós vasúti szolgáltatás, valamint gyorsabbá és megbízhatóbbá váljon a fő- és mellékvonali közlekedés, így valódi, környezetbarát alternatívát kínáljon az autós közlekedéssel szemben. A közlemény szerint a mellékvonalaknál is véget érhet a bezárások korszaka, helyette újranyitásokra, a térségek számára fontos vonalak fejlesztésére és a lassújelek fokozatos felszámolására készülnek.

Budapest és az agglomeráció

A Budapestet és az agglomerációt érintő fejlesztések között kiemelt helyen szerepel a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak rekonstrukciója, akadálymentesítése és járműcseréje. Megújulhat a Nyugati pályaudvar és környezete, valamint megvalósulhat a Déli Körvasút rekonstrukciója három új vasútállomással együtt. A teljesen átépülő Rákosrendező egy új városnegyed központja lehet, ahol a meghosszabbított villamosvonal egy új hídon keresztezi majd a vasutat. A cél, hogy az elővárosi vasút a főváros környékén valódi alternatívája legyen az autózásnak, a városon belül pedig a közösségi közlekedés szerves részévé váljon. Ennek érdekében megkezdődik a veresegyházi és a lajosmizsei vonalak átfogó fejlesztése, részleges kétvágányúsítása, utóbbi esetében pedig a villamosítás is. A Baross Terv része további villamosvonalak építése és előkészítése Pesten és Budán.

Nyugat-Magyarország

Nyugat-Magyarországon új korszak kezdődhet a Budapest–Győr–Sopron és a Budapest–Szombathely InterCity-közlekedésben a következő években, miközben Győr állomása akadálymentes peronokat, lifteket, valamint hosszabb távon a Budapest–Varsó nagysebességű vasút fogadására alkalmas infrastruktúrát kaphat.

Szombathely és Zalaegerszeg közvetlen kapcsolatát a zalaszentiváni átkötés (deltavágány) teremtheti meg, amelyet egy új megálló is kiegészít. Az innen Nagykanizsáig tartó vasútvonal villamosítása és rekonstrukciója egyaránt a teher- és a személyszállítást szolgálja majd.

Észak- és Kelet-Magyarország

Észak- és Kelet-Magyarországon a program egyik legnagyobb beruházása a Budapest–Miskolc vasútvonal legrosszabb szakaszának teljes átépítése lehet. A fejlesztésnek köszönhetően megszűnhetnek a késések, lehetővé válhat a 160 km/órás közlekedés, megújulhatnak az állomások, és gyorsabbá válhat az eljutás Miskolc, Eger és Gyöngyös felé. Debrecen térségében is jelentős fejlesztések várhatók: megkezdődhet a nagyállomás átépítése és akadálymentesítése, fejlődhet az elővárosi közlekedés, Balmazújváros felé pedig hamarosan befejeződhet a villamosítás. Emellett vizsgálják a korszerű tram-train lehetőségeit is déli és északi irányban. Megújulhat a Debrecen és Nyíregyháza közötti fővonal, ahol szintén 160 km/órás sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.

Dél-Alföld

A Dél-Alföldön megkezdődhet a Budapest–Szeged fővonal átfogó korszerűsítése. A beruházás eredményeként negyedórával rövidülhet a Budapest–Szeged InterCity menetideje, lehetővé válhat a 160 km/órás pályasebesség, és jelentősen javulhat a Dél-Alföld személy- és áruszállítási versenyképessége. Békéscsaba és Szolnok elérését, valamint az elővárosi forgalmat is segítheti a Nagykáta és Újszász közötti szakasz rekonstrukciója.

A Dunántúl középső és déli része

A Dunántúl középső és déli részén is jelentős fejlesztések kezdődhetnek. A Balaton mindkét partjának gyorsabb elérését szolgálhatja a Székesfehérvár és Lepsény közötti szakasz átépítése teljes hosszában kétvágányú, 160 km/órás pályává. A tó körül több vasútállomás is megújulhat és akadálymentessé válhat. Székesfehérváron az állomás előtti térség rendezésével jobb buszos átszállási kapcsolatok jöhetnek létre. A pécsi vonal fejlesztésének célja, hogy óránként közlekedjen InterCity a főváros és Pécs között.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nemcsak néhány kiemelt vonalat érint. A közlemény szerint országos szinten megkezdődhet a vasúti járműpark megújítása, a lassújelek felszámolása, az állomások akadálymentesítése, valamint az egységes digitális utastájékoztatási és menetrendi rendszer kiépítése. A cél egy olyan országos, a buszos szolgáltatással is összehangolt vasúti hálózat létrehozása, amely gyorsabb, megbízhatóbb és versenyképesebb alternatívát kínál az autózással szemben, miközben hosszú távon erősítheti a magyar gazdaság és a vidéki térségek fejlődését.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv prezentációja

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatón bemutatott prezentációja itt érhető el:

https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/4/48/48b/48bfe969a5eda99733c11b4958e5322.pdf

Fotó: illusztráció/MÁV-csoport/Facebook