Ezek az emberek fertőznek a legjobban: kik a szuperterjesztők?

A szuperterjesztés egyik oka a beteg állapota: akkor vagyunk a legveszélyesebbek a környezetünkre, amikor érezhetően a legrosszabbul érezzük magunkat. Ilyenkor a kilélegzett levegőnkben lévő nedvesség mennyisége akár a tízszeresére is nőhet. Ezek az apró részecskék bejutnak a tüdőbe, és a levegőben is tovább maradnak jelen, így a környezetünkben tartózkodók sokkal könnyebben kaphatják el tőlünk a betegségeket.

Számos tényező szuperterjesztővé tehet bennünket

A betegek testfelépítése is sokat számít. A nagyobb tüdővel rendelkező felnőttek több levegőt és ezzel több vírust okozó részecskét lélegeznek ki, mint a gyerekek vagy a kisebb termetű emberek. A túlsúly is növeli a fertőzés kockázatát, mivel a nehezebb légzés és a szaporább levegővétel több fertőző cseppet juttat a környezetbe. 

A személyiségünk is befolyásoló tényező

Sokak számára meglepő, hogy az is számít, miként beszélünk. Aki természeténél fogva hangosabban és artikuláltabban beszél az átlagnál vagy szeret énekelni, az akár ötvenszer több vírust juttathat a levegőbe, mint aki csendesebb.

Vannak kifejezetten veszélyes hangok is, amelyekkel több betegséget okozó részecske kerül a levegőbe: a keményen ejtett „T”, „K” és „P”, vagy az olyan szavak, mint a „síp” vagy a „kék”, több nyálcseppet szabadítanak fel.

Ezért érdemes távolságot tartani azoktól, akik az arcunkba hajolva vagy harsányan beszélnek.

A környezetünk és a szokásaink is szuperterjesztővé tehetnek bennünket. Egy száraz levegőjű, rosszul szellőző teremben vagy egy közös edzés során a vírusok sokkal tovább maradnak fertőzőek. A kutatók remélik, hogy a jövőben egy egyszerű beszédteszttel vagy vizsgálattal bárki megtudhatja, ő maga szuperterjesztő-e. Addig is a legjobb tanács: influenza idején kerüljük a hangos tömeget és a zsúfolt, zárt helyeket.

Fotó: illusztráció/AI