Kis híján tragédiát okozott a szén-monoxid Keszthelyen

Az egységek a kiérkezést követően nyitott ablakok mellett is kimutatták a mérgező gáz jelenlétét. Mint kiderült, a család egy cserépkályhával fűtött, ami azonban nem volt megfelelő műszaki állapotban. A lakásban nem volt szén-monoxid-érzékelő.

A katasztrófavédelem szerint a színtelen, szagtalan, így az érzékszerveinkkel egyáltalán nem észlelhető szén-monoxid a lakás légterébe leginkább a kéményen keresztül, vagy a tüzelő-fűtő berendezésekből juthat. Ez több okból is előfordulhat, jellemzően leginkább akkor, ha

• nem megfelelő a kémény vagy a tüzelő-fűtő berendezés kialakítása, műszaki állapota, vagy az erősen elszennyeződött;
• nem áll rendelkezésre az égéshez szükséges mennyiségű levegő;
• egy kályha, egy kandalló vagy a konyhában üzemelő páraelszívó berendezés szívóhatása megfordítja a gázkészülék égéstermék elvezetőjében az áramlás irányát;
• a melegben légdugó alakul ki a gázkéményben, ami megakadályozza a füstgáz távozását.

Mi lehet tenni? Számoljunk a szén-monoxid keletkezésének lehetőségével és tudatosan előzzük meg, például 

• az égéshez szükséges levegő-utánpótlás folyamatosságának biztosításával, szellőztetéssel, el nem takart, nyitott szellőzőkkel;
• a tüzelő-fűtő berendezéseink és kéményeink rendszeres, legalább évenkénti szakember általi karbantartásával és ellenőrzésével;
• a páraelszívók, vagy kandallók és kályhák gázkészülékekkel történő egyidejű működtetésének elkerülésével.

Fotó: illusztráció/EgészségKalauz