Három részre szakadhat a Balaton egy friss klímamodell szerint

Vízpótlás nélkül a század végére akár három, egymástól elkülönülő vízfelületre szakadhat szét a Balaton – ezt vetíti előre egy friss kutatói modell. A tó vízszintje az elmúlt hetekben a valaha mért egyik legkisebb érték közelébe süllyedt.

A tihanyi természetvédelmi konferencián ismertetett adatok szerint a legkedvezőtlenebb, RCP8.5 klímaforgatókönyv esetén a század utolsó harmadára drasztikusan romolhat a tó vízmérlege.

Fülöp Bence vízépítő mérnök előadásában bemutatta: tartósan alacsony vízállásnál – nagyjából mínusz két méternél a jelenlegi szinthez képest – az egy méternél mélyebb területek már csak három különálló medencerészben maradnának meg. A szakember a veol.hu beszámolója szerint arra figyelmeztetett, hogy a tó mai kiterjedése ezen a pályán már csak folyamatos, mesterséges vízpótlással őrizhető meg – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Nyáron június közepe és augusztus vége között 34 centimétert apadt a víz, a mérce 77-ről 43 centiméterre esett vissza. Október 4-én a siófoki mérce 29 centit mutatott, később október közepére–végére 30–33 centi között ingadozott az átlagos vízállás, 29-én reggel 33 centit mértek. A hónap utolsó hetében rövid, 1–2 centis emelkedést is jeleztek a friss adatok.

A déli parton a visszahúzódó víz helyén hatalmas területeken maradt szárazon az iszap. Balatonbogláron a kiszáradt tómederben már emberi beavatkozás nélkül fejlődtek ki görögdinnyék a megrepedezett talajon.

A Tihanyi-félszigeten a Balatontól független rendszert alkotó Belső-tó szintén drasztikusan visszahúzódott, a nyáron tapasztalt tömeges halpusztulás után hatalmas, süppedős mederrészek kerültek a felszínre.

Miközben a vízkészlet csökken, a part menti beépítések a helyi közműveket és a vízhálózatot is terhelik. Balatonfüreden nemrég lakossági tüntetést tartottak a lakóparkok építése és a zöldfelületek elvesztése miatt, ahol a helyi építési szabályzat módosítását bírálták.

Badacsonytomajon változtatási tilalommal próbálták megállítani az újabb beruházásokat, Balatonaligán pedig a hatóságok nemrég elutasították a Kádár-öböl fölé tervezett gigavilla engedélyét. Egy, a 21 Kutatóközpont által készített felmérés szerint a lakosság döntő többsége ma már annyira túlzónak tartja a beépítettséget, hogy akár kisajátítással is visszavenné a szabad partrészeket.

A szakemberek szerint nem egyetlen, mesterségesen ideálisnak gondolt vízszint fenntartása a cél, hanem az alkalmazkodás.

Honti Márk és szerzőtársai a Hidrológiai Közlönyben megjelent tanulmányukban rámutattak, hogy a természetes vízszint-ingadozás még külső vízpótlás mellett sem tüntethető el teljesen. Helyi szinten akadnak kísérletek az új helyzet kezelésére: Balatonalmádiban az önkormányzat a nyári aszály idején célzott vízvisszatartásba kezdett, és külön itatókat alakított ki a vadon élő állatoknak.

Fotó: illusztráció/AI