Ne használja így a redőnyt a kánikulában

Mindenképpen le kell engedni

Itt a kánikula, nekünk pedig alaposan résen kell lennünk. A szervezet gyorsan kimerül, a lakások pedig pillanatok alatt átforrósodnak, ha nem figyelünk a hő elleni védekezés alapvető szabályaira.

A tűző napfény és a lakáson belüli hőtermelés felmelegíti a falakat, a padlót és a levegőt. A nem megfelelő szellőztetés és az elégtelen árnyékolás miatt a kinti meleg folyamatosan felhalmozódik az otthonunkban. A direkt napsugárzás a legnagyobb melegforrás. Amikor a napfény beáramlik az üvegen, felmelegíti a bútorokat és a padlót, amelyek aztán hőt sugároznak vissza a térbe. Ott van az is, hogy a hosszan tartó hőségben a ház külső szerkezete átforrósodik. A falak lassan tárolják, majd átengedik ezt a hőt a belső terekbe – olvasható a femcafe.hu cikkében.

Bár ma már sok otthonban működik légkondicionáló, a szakemberek rendre hangsúlyozzák, hogy a klíma nem helyettesíti az árnyékolást. Ha a szoba már eleve felhevült, a légkondi csak nagy energiafogyasztás árán képes visszahűteni, és még akkor sem biztos, hogy kellemes mikroklímát teremt. A megelőzés tehát kulcsfontosságú, és ebben a redőnyök, valamint a függönyök játsszák a főszerepet. Csakhogy sokan rosszul használják őket, így a védelem hatékonysága messze elmarad attól, amit egyébként el lehetne érni.

1. A redőny az egyik leghatékonyabb eszköz a hő ellen, de csak akkor, ha megfelelően működtetjük. A leggyakoribb hiba, hogy az emberek leengedik ugyan, de nem teljesen. A forróság ebben az esetben szinte ugyanúgy be fog törni a lakásba. Bár a leengedett redőny fizikai gátat képez és hatékonyan leárnyékolja a közvetlen, tűző napsugárzást, a nyitva hagyott ablak és a lamellák közötti apró szellőzőnyílások teljesen tönkreteszik a hőszigetelést.

2. A kánikulában a külső levegő rendkívül forró, ráadásul a napon lévő redőny lamellái maguk is átforrósodnak, így a redőny és az ablaküveg közötti légréteg pillanatok alatt felmelegszik. Mivel az ablak nyitva van, a fizika törvényei szerint a kinti melegebb levegő a réseken keresztül azonnal áramlani kezd a hűvösebb belső terek felé, ezt a forró levegőt pedig a legkisebb légmozgás vagy huzat is egyenesen a szobába fújja. Ha napközben szeretnénk megvédeni a lakást a felmelegedéstől, akkor a leengedett redőny mögött az ablakot is szorosan zárva kell tartani, a szellőzőnyílásokat pedig maximum csak azért érdemes meghagyni, hogy a redőny ne forrósodjon fel túlságosan, de a valódi hűtést és átszellőztetést meg kell hagyni a hűvösebb éjszakai órákra.

3. Szintén gyakori hiba, hogy a redőnyt csak akkor húzzák le, amikor a szoba már kezd felmelegedni. Ilyenkor azonban már késő: az üvegfelület átforrósodott, a hő pedig bejutott a helyiségbe. A redőny ilyenkor már csak korlátozottan képes csökkenteni a hőterhelést. A megfelelő módszer az, hogy a redőnyt már reggel, a nap első erős sugarai előtt leengedjük, különösen a keleti és déli tájolású ablakokon. A cél az, hogy a napsugárzás egyáltalán ne érje el az üveget, mert a hő így tud a legkönnyebben bejutni a lakásba.

4. A függönyök esetében más típusú hibák fordulnak elő, de ezek is jelentősen rontják a hő elleni védekezés hatékonyságát. Sokan például vastag, sötét színű függönyt használnak, abban a hitben, hogy minél sötétebb az anyag, annál jobban véd a fénytől és a hőtől. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A sötét színű textíliák valóban elnyelik a fényt, de ezzel együtt a hőt is, amit aztán leadnak a szoba felé. Így a függöny maga válik hőforrássá. A helyes megoldás a világos, fényvisszaverő anyag használata, amely nem elnyeli, hanem visszaveri a napsugarakat. A modern hővédő függönyök kifejezetten erre a célra készülnek, és akár több fokkal is csökkenthetik a szoba hőmérsékletét.

5. Sokan abba a hibába is beleesnek, hogy a függönyt csak részben húzzák be, mondván, így még jut be némi fény. A probléma ezzel az, hogy a napsugárzás már egy kis résen keresztül is képes jelentős hőt bevinni a szobába. A fénycsíkok alatt az üveg gyorsan felmelegszik, és a hő azonnal beáramlik. A helyes megoldás az, hogy a függönyt teljesen behúzzuk, különösen a nap legmelegebb óráiban. Ha mégis szükség van természetes fényre, érdemes áttetsző, de hővisszaverő anyagot választani, amely engedi a világosságot, de blokkolja a hő nagy részét. Gyakori hiba az is, hogy a függönyt túl közel helyezik az ablaküveghez. Ilyenkor a függöny és az üveg között minimális légrés marad, ami gyorsan felmelegszik, és a hő akadálytalanul továbbterjed a szoba felé. A függöny így nem hőpajzsként működik, hanem csupán egy melegedő textilrétegként.

Fotó: illusztráció/AI