Kiállításmegnyitó – Egry József emlékezete a Göcseji Múzeumban

A közönséget Havasi Bálint, az intézmény főigazgatója és Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte. Méltatták a zalai származású, Kossuth-díjas festő életművét, aki a modern magyar művészettörténet egyik kiemelkedő alakja volt. Életútját a kiállítás kurátora idézte fel. Kostyál László Egry nehéz gyermekkoráról és budapesti éveiről is beszélt.

Éhezett, fázott és a napi megélhetésért kisgyerekként is mindenféle alkalmi munkákat vállalt a piacon a kosárcipeléstől a tűzifacipelésig. Később a katonák szerelmesleveleit közvetítette. Egy-két krajcárért mindent elvállalt, de az a tűz, az az akaraterő, ami benne volt, és ami őt jellemezte, végül átsegítette őt ezeken a nehézségeken

– hangsúlyozta dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója.

A festményeket Sipos Anna művészettörténész ajánlotta a látogatók figyelmébe. Kiemelte, hogy Egry József pályája az 1900-as évek elején indult. Korai, sötét, vastag tónusú olajfestményein főként a társadalom peremén élő, kemény fizikai munkát végző embereket ábrázolta. Betegsége idején Badacsonyba került, ahol megismerte jövendőbeli feleségét. A család a magyar tenger partján telepedett le.

Hosszas tanulmányozások után a Balatont kezdte festeni. A Badacsony is egy nagyon központi motívum az ő képein. Nagyon erőteljesen vizsgálta a fényt és az atmoszférikus jelenségeket. Megoldást keresett, miként lehet ezeket festészetileg megjeleníteni oly módon, amit senki más nem alkalmaz. Ezzel párhuzamosan egy sajátos technikát is kidolgozott. Ezek a képek zömében papírra készültek. Vízfesték vékonyságúra hígított olajfestékkel dolgozott, amit pasztellkrétával, olajpasztellel ötvözött

– erről már Sipos Anna művészettörténész beszélt.

Az öt dunántúli múzeum gyűjteményéből összeállított válogatás 2026. február 28-ig tekinthető meg a zalai vármegyeszékhelyen. 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg