Véráztatta határvidék – A mohácsi csata 500. évfordulójára emlékeztek

1526 augusztusában a II. Lajos király vezette magyar sereg súlyos vereséget szenvedett I. Szulejmán túlerőben lévő oszmán hadától. A három részre szakadt ország középső és déli területei török uralom alá kerültek. A térség 16-17. századi története a mai nemzedék számára is tanulságul szolgál.

Most költöztem vissza Budapestről. Mindig is a környéken éltem, a családom egyik része Zala, a másik Somogy vármegyéhez kötődik, ezért különösen érdekel ez a korszak és az, hogyan élte meg a lakosság ezeket az időket. Olvastam Herczeg Ferenc ide kapcsolódó regényét is, amely ebben a térségben játszódik, és a végvári világról szól. Emellett a történelem mindig közel állt hozzám

– mondta dr. Bek Gergő Krisztián.

Kanizsa vára 1600-ban török kézre került. A térség erőviszonyai átrendeződtek, és ezt követően csaknem 90 éven át a történelmi Zala megye közepén húzódott a török–magyar határ.

Ez a vármegye történetének egy emlékezetes, ugyanakkor rendkívül szomorú időszaka volt. Folyamatosak voltak a katonai események, a lakosság pedig rengeteget szenvedett. Mindennapossá váltak a fosztogatások és a különböző visszaélések. A katonák egyik oldalon sem kaptak rendszeres zsoldot, ezért gyakran a lakosságtól próbálták megszerezni a megélhetésüket

 – fejtette ki dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató.

A török portyázások és fosztogatások mellett az 1532-es, valamint az  1664-es hadjárat is súlyos veszteséget, illetve károkat okozott a zalai településeken. Vándor László régészeti kutatások, írott források, tárgyi emlékek segítségével mutatta be az elődök mindennapjait és megpróbáltatásait.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg