Vadászíjászok vizsgáztak

A vizsgázók nyolc különböző, 5 és 40 méter távolságban kialakított lőállásokból lőttek ki 3-3 nyílvesszőt. Juliánna idén szerezte meg vadászati engedélyét. A lőfegyverek után az ősi módszert is kipróbálta.

A vadászíjászatot pedig azért választottam, mert szeretnék egyenlő eséllyel indulni a vaddal. Közel kell hozzá menni, ki kell játszani, és sokkal jobb, mint amikor jó pár méterről meghúzom az elsütőbillentyűt

- fejtette ki Gans Giuliana Maria.

A fősolymász több mint négy évtizede rendelkezik vadászjeggyel. Régi álma volt a vadászíjász minősítés megszerzése.

Most volt módom ezt a vizsgát megcsinálni, most van időm rá. Egyrészt felelősségből, hogy egy másik hagyományos vadászati módot is magaménak tudhassak, tehát hivatalosan is végezhessem, másrészt pedig szenvedélyből

- mondta Lóki György fősolymász.

Gyakran előfordul, hogy a nimródok csak hagyományos, ősi eszközzel tudják terítékre hozni a vadat.

Ez olyan területeket érint, ahol túl sűrű a lakosság, vagy olyan terepakadályok vannak, ahol vadászlőfegyverrel nem ildomos, vagy veszélyes lenne lövést leadni. A vadászíjászat ilyen szempontból más tevékenységet jelent, mert ennek a vesszőnek a hatótávolsága 50, 60, 100 méter. Egy golyós fegyverből elengedett lövés azért az több kilométerre is el tud menni

- erről már Győrvári Attila, Zala Vármegyei Vadászkamara titkára beszélt.  

Magyarországon az engedéllyel rendelkező vadászok száma megközelíti a 70 ezret. Közülük az elmúlt három évtizedben mintegy kétezren szereztek vadászíjász képesítést. A gyakorláshoz sok-sok időre és türelemre van szükség.

A vadászíjászok 20 méteren belül ejtik el a vadat, ami a nehézségét adja ennek. Nagyon örülünk, hogy ilyen szép számban növekedik a vadászíjászok tábora, mert ez egy nagyon nehéz vadászati mód

- fűzte hozzá Kovács Zoltán, a Magyar Vadászíjász Egyesület titkára.

A vizsgázók felkészültek, amit jelez, hogy 13 jelentkezőből 12-en sikeresen vették az akadályokat, így átvehették a bizonyítványukat.     

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg