Dr. Nagy Márta: Mindenkinek szeretnék a képviselője lenni

Több mint tíz éve él Zalában, de családi kapcsolatai miatt már gyermekkora óta sokat járt erre. A szegedi egyetemi évek alatt fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy ő is a Dunántúlra költözzön, Zala megye pedig logikus lépésnek tűnt, hiszen ekkor már a nővére is itt élt. A közélet mindig érdekelte, annál is inkább, mert édesapja önkormányzati képviselő és alpolgármester is volt.

Dr. Nagy Mártával, a Tisza Párt egyéni országgyűlési képviselőjével beszélgettünk politikai szerepvállalásáról, eddigi képviselői tapasztalatairól és néhány aktuális politikai kérdésről.

– Gyógyszerészként, szinte egyik pillanatról a másikra került a politikába és lett országgyűlési képviselő. Mi motiválta a színrelépését?

A családom mindig is érdeklődött a közélet iránt, édesapám alpolgármester és önkormányzati képviselő is volt, én viszont sokáig csak kívülről figyeltem az eseményeket. A 2026-os választási kampány előtt főleg munka utáni kikapcsolódásképpen néztem közéleti beszélgetéseket, vitákat, elemzéseket a különböző podcast-csatornákon. A gazdasági nehézségek a gyógyszertári munka során is jól látszottak, hiszen az gyorsan feltűnik, hogy a nyugdíjakhoz képest mennyire drágák a különféle orvosságok, és hogy nem is tudja mindenki egyszerre kiváltani a recepteket. Évről évre érzékeltem, hogy egyre több a probléma az országban, ezért örültem, mikor megjelent Magyar Péter, majd megalakultak a Tisza-szigetek. Egyértelmű volt számomra, hogy többé nem elég otthonról nézni az eseményeket, hanem cselekedni kell! Így kerültem tulajdonképpen a politikába.

– Gyógyszerész végzettséggel nem volt furcsa, hogy nem az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságába került, hanem az Élő Környezetért Felelős Bizottságba? Az előbbi talán logikusabb lett volna.

Igen, de jelenleg a parlamentben nagyon sok olyan képviselő van, aki az egészségügy különböző területéről érkezett, a bizottság viszont kicsi, ennyi embert nem tud befogadni. Mivel jelölni kellett egyéb érdeklődési területeket is, nálam adta magát a környezetvédelem és állatvédelem, így kerültem az Élő Környezetért Bizottságba, amit cseppet sem bánok. A természet közelsége mindig is fontos volt számomra, szeretek sétálni, kirándulni és kedvelem az állatokat is. Ha időm engedi, szívesen megyek kutyát sétáltatni is a zalaegerszegi állatmenhelyre. Sok szempontból az egészségügytől nincs is annyira távol a környezetvédelem. A klímaváltozás, az azbesztügy, valamint a hónapok óta tartó aszály jó példa a két terület összekapcsolódására.

– Az azbesztügy mindjárt a képviselősége elején éleződött ki. Mit gondol, jó döntés született az azbesztkárosultak támogatásával kapcsolatban? Lesz felelősségre vonás?

Szerintem nagyot léptünk előre azzal, hogy már megvan a pályázati lehetőség, az állam pedig nem engedi el sem az önkormányzatok, sem a magánemberek kezét. Utóbbiak szintén az önkormányzatokon keresztül pályázhatnak. Ugyanakkor egy nagyon komplikált esetről van szó, még sok részletet tisztázni kell. A hatóságnak vizsgálnia kell az ellátási láncot, a kereskedők szerepét, és hogy ki milyen információ birtokában adta tovább az árut. Hogy a jogi procedúrának mikor lesz vége, még nem lehet tudni. Az biztos, hogy amíg minden el nem rendeződik, nem engedjük, hogy a téma lekerüljön a napirendről.

– Az emberek ugyanakkor türelmetlenek, és úgy tűnik, hogy más esetekben is gyors elszámoltatásra várnak.

A türelmetlenség bizonyos szempontból érthető, mert hosszú ideje vártunk a változásra, de azt is tudomásul kell venni, hogy a jogi eljárásoknak megvan a maga menete. Ha a hatóságok mindent szabályosan szeretnének felderíteni, kivizsgálni, annak van egy átfutási ideje. Ez az esetleges elszámoltatásokra is vonatkozik. Tudomásul kell venni, hogy a jogállamiság lassabban működik, mint a rendeleti kormányzás. Azt az álláspontot képviselem, hogy ahol bármilyen gyanú felmerül a közpénzek nem megfelelő felhasználásával kapcsolatban, ott legyen vizsgálat, de találjanak bizonyítékot is.

– Nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szélerőművek telepítésének kérdése, főleg miután kiderült, hogy Zala megye is érintett a témában. Vannak, akik támogatják, mások félnek tőle. Mi a felelős döntés?

Azt hiszem, hogy az idei nyár – különösen a paksi helyzet – mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy az energiaszuverenitás stratégiai szempontból fontos ügy. Több lábra kell támaszkodnunk, és a napelemek mellett szélerőművekre is szükség van. A zalaegerszegi járás bekerült a könnyített térségek közé, ami a jövőben gyorsabb engedélyezést jelent a szélerőművek telepítésével kapcsolatban. A települések vezetőinek hozzáállásán sok múlik, de szerencsére úgy látjuk, hogy a többség szeretné a szélenergiát hasznosítani. Ugyan van, ahol kampányolnak a szélerőművek ellen, de hosszú távon szerintem mindenki azt tapasztalja majd, hogy ez jó dolog. A településnek bevételt jelent, és mint alternatív erőforrás, biztonságot ad. Azt hangsúlyoznám, hogy már új típusú szélerőművekről van szó, amik sokkal korszerűbbek a korábbi turbinatelepekhez képest.

– Hetvenhárom falu és három város tartozik a zalaegerszegi körzethez. Volt ideje április óta bejárni a választókerületet? Mit tapasztalt, mik a legfontosabb problémák az egyes területeken?

Sajnos még nem volt időm arra, hogy az egész kerületet bejárjam. Viszont elkezdtünk egy olyan gyakorlatot, hogy a kistelepülési polgármesterekkel csoportosan találkozunk, mert egy-egy falunak sokszor nagyon hasonló problémái vannak. Szinte mindenhol felmerül az utak rossz állapota, és ugyanez a helyzet a közszolgáltatásokkal is. Vagy az árammal vannak gondok, vagy a vízzel, szennyvízzel. Gyakoriak csőtörések, mert elöregedett a közműrendszer. Nehezítik a helyzetet az elmúlt években tapasztalható heves viharok, esőzések, amik nemcsak a csatornarendszert terhelik, hanem sokszor okoznak áramellátási zavarokat is. Ezekre a problémákra mindenképpen találnunk kell megoldást.

– Zalaegerszeg polgármesterével és a városvezetéssel milyen a kapcsolata?

Szigorúan szakmai a kapcsolatom a megyeszékhelyi városvezetőkkel. Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy a polgármester és a testület tagjainak többsége nem a mi pártpolitikai oldalunkon áll, azonban azt mindannyian tudjuk, hogy a város ügyeiért együtt kell dolgoznunk. Mindenkinek szeretnék a képviselője lenni, függetlenül attól, hogy kire szavazott. Természetesen Balaicz Zoltán polgármesterrel tartjuk a kapcsolatot – elektronikusan is, személyesen is –, a legfontosabb, legsürgetőbb kérdésekről pedig rendszeresen egyeztetünk.

– Az önkormányzatokon túl számos intézmény is található a körzetben, legyen szó a kulturális ágazatról, vagy az egészségügyről? Velük készül valamilyen kapcsolatfelvételre?

A Szent Rafael Kórházzal és más egészségügyi intézményekkel, a zalaegerszegi, zalalövői tűzoltósággal és mentőállomással már meg is történt ez a kapcsolatfelvétel. Sürgetőnek is érzem, hogy az utóbbi fejlesztése mielőbb megtörténjen. Méltatlan állapotok vannak a megyeszékhely mentőállomásán, és nem tartom jó ötletnek, ha a régi Ady–Botfy utcai épület újul meg, mert egy ilyen jellegű állomás sokkal nagyobb teret, kevésbé szűkös belvárosi környezetet igényel. Ami a kulturális intézményeket illeti, eddig valóban nem volt időm ellátogatni hozzájuk, de a közeljövőben mindenképpen szeretném megismerni a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárban zajló munkát. Ezenkívül a színházépület és a színészlakások felújítása is égető kérdés, bízom benne, hogy lesz olyan projekt, aminek segítségével megújulhatnak. Jó lenne többször eljutni kiállításokra és színházi előadásokra, de azt hangsúlyozom, hogy ezekre az eseményekre elsősorban magánemberként szeretnék elmenni, ezért váltottam színházbérletet is.

– A közelmúltban ezt jelezte is egy Facebook-posztban az évad első színházi premierje kapcsán. Úgy tűnik, hogy az eddigiektől eltérő kommunikációt folytat, és bizonyos szempontból zárkózottabbnak, távolságtartóbbnak tűnik, mint az eddigi képviselők. Emellett az egész a Tisza Párt és a kormány kommunikációja is egyre inkább a közösségi és nem a hagyományos médiumokban zajlik. Ez már az influenszerkultúra hozadéka?

Valóban másfajta kommunikációt folytatok/folytatunk, és máshol lesznek a hangsúlyok, mint eddig. Azt gondolom, hogy egy politikusnak nem kell mindig mindenhol ott lennie, főleg nem a fényképek kedvéért. Ez vonatkozik a színházi premierekre is. Úgy érzem, hogy hasznosabb vagyok, ha a parlamentben, a bizottsági üléseken vagy bizonyos szituációkban a számítógép előtt ülve képviselem a körzetet, napirenden tartva az ügyeket. Szerencsére jó a kapcsolatom a képviselőtársakkal, és a miniszterekre is lehet számítani, bátran fordulhatunk hozzájuk különféle témákban. Ami a közösségi média és a hagyományos sajtó viszonyát illeti, szerintem párhuzamosan megy mind a kettő, hiszen nem mindenki van jelen a közösségi média platformokon. De azt is látni kell, hogy napjainkban a social media az, ami egyszerű, gyors és rövid idő alatt sok emberhez jutnak el az üzenetek, hírek. Ráadásul mivel a politikus maga teszi közzé a mondanivalóját, biztos, hogy azt nem ferdíti el senki. Hozzáteszem, hogy ez a nagy Facebook-jelenlét nekem is furcsa volt, hiszen korábban nem voltam aktív közösségi média-használó, nem szoktam szelfiket készíteni magamról. Időbe telt, mire hozzászoktam ahhoz, hogy napi szinten posztolni kell különféle tartalmakat.

– A zalaegerszegi körzet első női egyéni országgyűlési képviselőjeként mit gondol, a női közszereplők jobban ki vannak téve a negatív kommenteknek, bírálatoknak? Az egyenjogúság, érdekérvényesítés kérdése és a nők képviselete mennyire kerül majd fókuszba a képviselői munkája során?

Sajnos úgy tapasztalom, hogy a női közszereplők kicsit mindig hátrányból indulnak. Főleg olyan emberek szemében, akik eleve kevesebbnek látnak, vagy kevesebbre értékelnek egy nőt. Pedig nagyon kellenek a hölgyek a közéletbe, és jó dolog, hogy az új országgyűlésben és kormányban lényegesen több a nő, mint az elmúlt tizenhat évben. Bízom benne, hogy a nők stílusa, érzékenysége a közbeszéd alakulására is pozitívan hat, és egy békésebb, kiegyensúlyozottabb politikai légkör alakul ki. Erre nagy szükség lenne. A női országgyűlési képviselők egyébként pont most alkottak egy műhelyt, amely a mellrák elleni „rózsaszín október” keretében indult. A jövőben több, kifejezetten a nőket érintő kérdés mentén lesznek programjaink.

– Összességében hogyan értékeli az eddigi munkát?

Abszolút pozitívnak, persze jó lett volna, ha még több változás belefér az első száz napba, de ez fizikailag nem volt lehetséges. Van új köztársasági elnökünk, alkotmánybíráink, hamarosan lesz új legfőbb ügyész is, az uniós pénzeket sikerült hazahozni, ami mind nagy előrelépés. Néhány jóléti intézkedés is történt; például a tűzifa- és iskolakezdési támogatás. A nagy feladat a jövő évi költségvetés összeállítása lesz. Bízom a felelős gazdálkodásban.

Szerző: Pánczél Petra

Fotók: Pánczél Petra