Azbeszttel szennyezett osztrák kőzúzalék: újabb részleteket közölt Balaicz Zoltán

A polgármester felidézte, hogy a Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein és Pilgersdorf térségéből származó kőzúzalék az elmúlt években a Nyugat-Dunántúl több területére is eljutott. Tájékoztatása szerint a legsúlyosabb helyzet Vas vármegyében alakult ki, de Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében is használták az anyagot.

Balaicz Zoltán szerint különösen aggályos, hogy az osztrák bányák tanúsítványokkal és igazolásokkal értékesítették a később szennyezettnek bizonyult kőzúzalékot magyarországi magánszemélyeknek, vállalkozásoknak és kereskedőknek.

A városvezető közölte: az önkormányzat vizsgálja az osztrák bányákkal szembeni jogi fellépés lehetőségét, és erről egyeztettek Dr. Nagy Márta országgyűlési képviselővel is. Hozzátette: az ügyben a nemzetközi és európai uniós jogi lehetőségeket is vizsgálják.

Három érintett helyszínen már intézkedtek

A polgármester tájékoztatása szerint Zalaegerszegen három érintett közterületen már lépéseket tettek.

A Kisfaludy utca és a Mártírok útja közötti parkolónál a közlekedő szakaszokra került az érintett kőzúzalékból, tehát az érintettség közvetlenül jelen van egy kisebb részen. Az önkormányzat speciális, egyedi méretű takarófóliát rendelt a zalaegerszegi Elastic Kft.-től. A fólia várhatóan kedden készül el, elhelyezését pedig szerdán végzik el a Zala-Müllex Kft. szakemberei. A területen figyelmeztető táblákat is kihelyeznek.

Az Áfonya és az Estike utcában az utak magyarországi bányából származó, nem szennyezett kőzúzalékkal készültek, ugyanakkor egyes magáningatlanokon az érintett osztrák eredetű anyagot használták fel, amely a forgalom miatt az utcákra is felkerülhetett. A két utcában ezért 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be. Emellett vizsgálják egy olyan stabilizáló bevonat alkalmazásának lehetőségét, amely átmenetileg csökkentheti a porzást a végleges aszfaltozásig.

A városvezetés egy olyan stabilizáló bevonat alkalmazását is vizsgálja, amely csökkentheti a porzást a végleges aszfaltozásig. Balaicz Zoltán közölte: az érintett közterületek aszfaltozását néhány hónapon belül szeretnék megvalósítani.

Emellett további 18 zalaegerszegi közterületi helyszínen rendeltek el vizsgálatot, amelyek eredményei várhatóan május 22-ig készülnek el.

További vizsgálatok és egyeztetések zajlanak

Amennyiben a további vizsgálatok során újabb érintett helyszíneket találnak, azokról tájékoztatást adnak, és a már ismertetett intézkedéseket alkalmazzák.

Az ügyben egyeztetett Dr. Nagy Márta országgyűlési képviselővel is. Kiemelte: fontosnak tartják az állami szerepvállalást, valamint az osztrák bányákkal kapcsolatos jogi eljárások és esetleges kártérítési ügyek vizsgálatát.

Arról is beszámolt, hogy levélben tájékoztatta Gajdos László, az élő környezetért felelős minisztert a zalaegerszegi helyzetről. Hozzátette: az önkormányzat folyamatos kapcsolatban áll a kormányhivatallal és a szakigazgatási szervekkel, a kiadott protokoll alapján járnak el.

A városvezető arra kérte a lakosságot, hogy kizárólag hiteles forrásokból tájékozódjanak az ügyben.

Balaicz Zoltán kitért arra is, hogy az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a különböző vizsgálati kérelmek száma, köztük olyan anyagokkal kapcsolatban is, amelyek egyértelműen nem tartoznak az érintett szerpentinit kőzúzalék körébe. Ez – mint írta – lassítja a laboratóriumi vizsgálatokat.

Ausztriában is vizsgálódnak

A polgármester beszámolója szerint az ügy Ausztriában is jelentős visszhangot váltott ki. A Kronen Zeitung arról írt, hogy a négy érintett kőbányát bezárták, és jelenleg is vizsgálatok zajlanak. A lap szerint 67 kőzetmintát és 46 termékmintát elemeztek, az eredményeket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Balaicz Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy a Der Standard cikke szerint a burgenlandi tartományi kormány nem lát szükséget további intézkedésekre, és nem tart közvetlen egészségügyi kockázattól.

Mire figyeljenek az érintettek?

Nem minden murvás vagy kavicsos felület érintett az ügyben. Tájékoztatása szerint elsősorban a zöldes, szürkészöld árnyalatú szerpentinit jellegű kőzúzalék lehet problémás, amely az érintett osztrák bányákból származhatott.

Kiemelte: a mészkő, a dolomit, a bazalt, a darált beton, a téglatörmelék vagy más, igazoltan nem az érintett bányákból származó anyagok nem tartoznak a jelenlegi vizsgálatok körébe.

Önmagában az, hogy valahol murvás vagy zúzottköves felület található, nem jelenti azt, hogy az érintett az ügyben. Mint írta, a vizsgálatok azokra az osztrák eredetű szerpentinit kőzúzalékokra vonatkoznak, amelyek kapcsolatba hozhatók az érintett bányákkal.

Elsősorban azok tegyenek bejelentést, akiknél felmerül, hogy az ingatlanon felhasznált zúzottkő osztrák eredetű, szerpentinit jellegű anyag lehet, és annak származása dokumentumok vagy kivitelezői információk alapján az érintett bányákhoz köthető.

Ha a származás nem ismert vagy nem zárható ki az érintettség, bejelentést lehet tenni a Zala Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályán (e-mail: zoldhatosag@zala.gov.hu, telefon: 92/795-065).

Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében számos magáningatlan tulajdonosa vásárolhatott az elmúlt években az érintett osztrák eredetű zúzottkőből, akár közvetlenül, akár magyarországi kereskedőkön keresztül. Az anyagot több helyen kocsibejárók, udvarok és egyéb burkolatok kialakítására használhatták fel.

Akik gyorsabb, akkreditált vizsgálatot szeretnének saját ingatlanjukon, azok a KÖR-KER Kft.-nél (2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6.; +36 33/504-080) vagy a MAir-Scope Szolgáltató Kft.-nél (8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky utca 18.; tel.: +36 30 521 0232) is kezdeményezhetnek mérést, de Magyarországon más akkreditált laboratóriumok is végeznek ilyen vizsgálatokat.

Ha megőrizték a vásárláshoz kapcsolódó számlát, nyugtát, szállítólevelet, megrendelést, e-mailt, SMS-t vagy bármilyen dokumentumot, arra szükség lehet. Emellett javasolják, hogy készítsenek fényképet az érintett területről, valamint jegyezzék fel, mikor, honnan és milyen mennyiségben vásárolták az anyagot.

A lakosságot arra kérik, hogy az érintett anyagot ne bolygassák, ne söpörjék szárazon, és lehetőség szerint kerüljék a porfelveréssel járó tevékenységeket.

A városvezető azt kérte az érintettektől, hogy ne kezdjék meg saját kezűleg az anyag eltávolítását vagy mozgatását. Hangsúlyozta: a legfontosabb a porzás elkerülése, ezért nem javasolt a kőzúzalék száraz söprése, bolygatása vagy nagynyomású tisztítása.

Azbeszttartalmú hulladékot csak engedéllyel rendelkező kezelő vehet át

Az azbesztet tartalmazó építőanyag veszélyes hulladéknak minősül, ezért azt szigorúan tilos kommunális hulladék közé helyezni vagy illegálisan lerakni. Az ilyen anyagot kizárólag megfelelő csomagolásban, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni úgy, hogy szállítás közben ne kerüljön por vagy törmelék a környezetbe.

Balaicz Zoltán közölte: Zalaegerszeghez legközelebb a Zala-Müllex Kft. harasztifalui telephelyén működik akkreditált azbeszthulladék-lerakó, emellett Marcaliban és Mosonmagyaróváron is található ilyen telep. A jelenlegi átvételi és deponálási díj 64 forint plusz áfa kilogrammonként.

Az osztrák bányákkal szembeni esetleges jogi eljárások, felelősségmegállapítások és kártérítési ügyek a magánszemélyeket, vállalkozásokat és kereskedőket is érinthetik, amelyek vizsgálata nemzetközi és európai uniós jogi keretek között történhet meg.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Sprint-Tüzép Kft. közleményben jelezte: jóhiszeműen értékesítette az osztrák bányákból származó anyagot, és együttműködik a hatóságokkal, valamint jogi lépéseket is kezdeményezett az ügyben.

Az önkormányzat célja, hogy az érintett parkolók és utak mentesítése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen. Több érintett magántulajdonos is jelezte már, hogy együttműködik a várossal, és saját ingatlanán is megteszi a szükséges intézkedéseket.

A lakosságot a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatják minden új, ellenőrzött információról az ügyben.

Fotó: illusztráció/Médiacentrum Zalaegerszeg