Minden harmadik lakásban van klíma, de az ingatlanok döntő többsége energetikailag elavult

Magyarországon a lakóingatlanok klímaberendezéssel való ellátottsága egyre növekszik: a 4,6 millió ingatlanból már közel 1,5 millióban van légkondicionáló. A piac továbbra is gyorsan bővül, a következő öt évben várhatóan további egymillió klímát vásárolhatnak a háztartások, ezzel átlagosan minden második ingatlanban lehet légkondi, írta a G7.

A klímák elterjedését elsősorban a nyári hőség és az extrém meleg nyári napok indukálják. A vásárlások jelentős része impulzív, gyakran előzetes energetikai vagy pénzügyi tervezés nélkül történik. Sok háztartásban akkor is klímát szerelnek fel, amikor az épület egyébként energetikailag elmaradott: a nem megfelelően szigetelt falak és tetők miatt a készülék nyáron inkább az utcát hűti, télen pedig azt fűti. Az adatokból kiderül, hogy a fűtési üzemmódban is klímát használók egy évben összességében hosszabb ideig használják fűtésre a klímákat, mint hűtésre. Ráadásul nemcsak kiegészítésként az átmeneti évszakokban (tavasszal és ősszel), de télen, hideg időben is folyamatosan, azaz napi 16-24 órán át, azaz állandó fűtőberendezésként is.

Bár a klímák terjedése látványos, az ingatlanállomány energetikai helyzete továbbra is aggasztó:

• az ingatlanok 80 százaléka rosszul szigetelt és/vagy energetikailag elmaradott, azaz jelentős energiaveszteséggel üzemel;
• a klímák 20 év alatt eljutottak a nulla közeli szintről közel 30 százalékos lefedettségre, a tempó gyorsul, és a következő öt évben megközelíthetik vagy át is léphetik az 50 százalékot.

A szakértők szerint a hosszú távú energia- és rezsiköltségek csökkentéséhez nemcsak a klímák, hanem a teljes épület energetikai korszerűsítése lenne szükséges.

Az Energiaügyi Minisztériumnak az év végéig el kell juttatnia az Európai Bizottsághoz (EB) a Nemzeti Épületfelújítási Tervet, amely bemutatja, hogyan érheti el az ország épületállománya a károsanyag-kibocsátás mentességet 2050-re. Ennek része lesz az úgynevezett épületfelújítási útlevél hazai alkalmazása is, amely a jelenlegi energetikai tanúsítvány továbbgondolt változata. Az állapotfelmérésen kívül tartalmazni majd egy szakmailag megalapozott módszertani útmutatót is; benne lesz az ingatlan teljes mélyfelújításának szakmailag megalapozott ütemterve, a lépések sorrendjének közérthető magyarázata, a javasolt technológiák és alapanyagok leírása és variálhatósága, és persze az is, hogy mennyivel lehet csökkenteni a rezsit a felújítás egyes lépéseivel.

Az uniós direktíva szerint az útlevél minden jelentős épületfelújításhoz kötelező, de Magyarországon még nem ültették át a jogrendszerbe. Ennek az útlevélnek az elkészítése a legvisszafogottabb becslések szerint is legalább 100 ezer forintba kerülhet.

Fotó: illusztráció/AI