Jövő és mesterséges intelligencia

Amikor mesterséges intelligenciáról, technológiáról beszélünk, az sokaknak egy picit félelmetesen hangzik

– mondja Frankó Csuba Dea, transzformációs vezető, jövőkutató és innovációs coach.

Hiszen nagyon sok vállalkozás nem technológiai alapú szakemberekre épül, de éppen ez a nagy előnye most a generatív AI és a jelenleg már érett fázisban lévő AI-megoldásoknak, hogy nagyon egyszerű interfészeken, szinte beszélgetve tudunk folyamatokat, megoldásokat alakítani. Ugyanakkor, amit nagyon meg kell tanulnunk, az az: hogyan fog mindez organikusan és biztonságosan beépülni a rendszerünkbe. Ez az, amire szerintem nagyon nagy fókuszt kell tenni.

- Milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának, vagy milyen hatása van ma mondjuk a gazdaságra? És a társadalomra?

Biztosat nem lehet mondani. Jövőkutatóként mindig az az első válasz, hogy több lehetőség, több forgatókönyv létezik, és ezek között a forgatókönyvek között társadalmi és munkaerőpiaci szempontból lehet pozitív, meg kevésbé pozitív szcenárió is. Két nagy iskola létezik. Az egyik azt mondja, hogy a mesterséges intelligenciának és az automatizációnak köszönhetően sokkal több munkalehetőség lesz, és erre kell felkészülni mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak, hiszen akkor a vásárlóerő is vékonyodni fog, ha ez igaz.

Viszont a múltbeli technológiai forradalmakat, ha megvizsgáljuk, akkor mindig az volt az igaz, hogy amikor egy új technológia megjelent a piacon, és ennek a technológiának az ára egyre olcsóbb lett, akkor egyre nagyobb lett a kereslet ez iránt a technológia iránt, tehát egyre nagyobb lett a kereslet az emberi munkaerő iránt. Aki ennek a technológiának köszönhetően több dolgot tud végezni a piacon, több értéket tud teremteni.

Az eredeti példa a gőzgép idejéből származik egyébként, amikor mindenki arra számított, hogy a gőzgépnek köszönhetően, ami használja a szenet, és egyre hatékonyabban és egyre olcsóbban tud energiát előállítani a szénből, ezért majd biztos több szénre lesz szükség. Aztán a valóság az volt, hogy ennek köszönhetően sokkal több mindent tudtunk végezni, automatizálni, vagy bizonyos folyamatokat gépi erővel Tehát egyre több szénre lehet szükség.

Ugyanezt érzem én a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokkal szélesebb spektrumon tudunk problémákat megoldani, viszont van, amit nem tud. A hiedelmekkel ellentétben ma még az algoritmusok nem tudnak önállóan dolgozni. Ha nincs ott mellette az emberi józan ítélőképesség, az emberi következtetés, a stratégia levonásának képessége, a felelősségvállalás és a keretek biztosításának képessége, akkor gyakorlatilag csak egy nagy kásahegy lesz, ami ki fog jönni a mesterséges intelligenciából.

Tehát, ha több problémát oldunk meg, több emberi erőforrásra is szükségünk lesz ahhoz, hogy jól tudjuk használni, és ezt tényleg a gazdaság és a versenyképesség szolgálatával tegyük. Lehet az első szcenárió igaz, de én egyre inkább úgy látom, hogy a második szcenárió lesz igaz, amikor több technológiával még több feladatunk lesz, csak más típusú feladatokra fel kell készülnünk, mint amit a múltban megtapasztaltunk.

- És a társadalomban milyen változást fog okozni?

- Hogyha magának az egyénnek a szempontjából nézem, akkor néhány dolgot érdemes lehet kiemelni. Például azt, hogy az, hogy mitől érezzük magunkat értékesnek, az változik. A munkavégzés és azok a begyakorlott rutinfeladatok, amikben nagyon jól tud az ember mozogni, azok adnak egyfajta identitást nekünk, és ha ezeknek egy részét elveszi tőlünk egy szintetikus intelligencia, akkor nagyon tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy a saját értékeinkkel tisztában legyünk, és ez ne billentsen meg bennünket érzelmileg. A másik trend, amit látunk, az az, hogy elkezd az ember minél többet beszélget szintetikus partnerekkel, elkezd egyfajta szintetikus kötődés kialakulni, mert lehet, hogy könnyebben kapcsolódik, főleg egy introvertált személyiség a gépéhez, mint a hús-vér emberekhez. És a harmadik pedig, hogy egyre több problémát, egyre több kérdést delegálunk az algoritmusoknak, és a kritikai gondolkodásunk, a kifinomult gondolkodási képességünk ezáltal úgy tűnik, hogy negatívan befolyásolódik.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg