Geotermikus energia a földgáz helyett

A terület földtani és geotermikus viszonyaival tisztában voltunk

– tájékoztat Nagy Anita hidrogeológus.

2025-ben a magyar állam a Nemzeti Geotermikus Kutatási Program keretében végzett itt egy háromdimenziós szeizmikus mérést, ami nagyban pontosította ezt a földtani képet. Ezután álltunk neki itt a cégnél a geotermikus kutatási projekt elvégzésének.

– Mi lett a kutatásnak az eredménye?

Ez a 3D-s szeizmikus mérés nagyban pontosította a földtani képet, a szerkezeti viszonyokat. 2000-2200 méter mélyen helyezkednek el azok a kőzetek, mészkő- és dolomitrétegek, amikből termelni szeretnénk a meleg vizet.  Ez azért lényeges, mert a dolomit és a mészkő egy tömött kőzet, önmagában nem tárolja a vizet, csak a repedezett, porózus zónákban, karsztos, kavernás üregeiben tárol vizet. Az volt a kutatási feladat, hogy ezekre a zónákra telepítsük a besajtoló és a termelőkutunkat. A kútból reményeink szerint több ezer liter 95-98 fokos vizet szeretnénk kitermelni.

– Mi történt a kutatásból kapott adatokkal? Ki elemezte, vizsgálta őket?

Először is ezeket az adatokat meg kellett vásárolnunk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hivatalától, és a vásárlás után pedig megpróbáltunk szakcégeket megkeresni

– mondja Nagy Dávid, projektmérnök.

A feldolgozott adatokat értelmeztettük egy geofizikussal, és akkor ebből kaptunk már olyan vizualizált adatokat, képeket, amelyek alapján el tudtuk kezdeni a kutak kijelölését. Ezután nekiálltunk magának az engedélyeztetésnek, ami elég összetett és hosszas folyamat. Többféle engedélyt, többféle dokumentációt, többféle hatósághoz kell beadni. Ennek a folyamatnak nagyjából a felénél járunk, mert vannak olyan engedélyeink, amiket megkaptunk, van, ami éppen folyamatban van, és van, amit még ezután fogunk beadni. Így nagyságrendileg úgy látjuk, hogy az ősz végére, vagy az év végére rendelkezésünkre fog állni minden engedély.

– Hol lesz az első kútpár?

A kút-kijelölések során főleg a város északi területe tűnt perspektivikusnak. A kiskutasi, ságodi rész az, ahol kijelöltük az első kútpárt.

– Mi történik a kitermelt meleg vízzel?

A termelőkútból kitermelt vizet a kút környékén elhelyezett hőcserélőn levesszük ezt a hőmennyiséget, és a lehűlt vizet pedig – körülbelül 50 fokosat – visszasajtoljuk a besajtoló kúton

– veszi át a szót Nagy Anita hidrogeológus.

A meleg víz szigetelt vezetékeken jut el önkormányzati épületekig, lakossági vagy ipari felhasználókig. Ez a víz elektromos áram előállítására a hőmérsékleténél fogva nem alkalmas, de távfűtési rendszerek működtetéséhez tökéletes. A visszasajtolt víz a mélyebb rétegekbe újra felmelegszik, és így válik ez a rendszer fenntarthatóvá és valóban megújuló energiaforrássá. A magyar állam célkitűzése, hogy az ország éves földgázfelhasználásának 15-20 százalékát szeretnék megújuló energiaforrásokból fedezni.

– A tervek szerint ez a beruházás mennyibe fog kerülni?

Nagyságrendileg 3-3,5 milliárd forint lesz a kútpárnak a beruházási összege és az első felszíni létesítményeknek is

– mondja Nagy Dávid projektmérnök.

A csővezeték, a hőcserélők, egyéb műszaki berendezéseknek az értéke is hasonló nagyságrendű összeget fog majd kitenni, úgy gondoljuk, de ennek a tervezése is még folyamatban van, úgyhogy a műszaki tartalma még változhat, tehát ez még képlékeny.

– Milyen előnye származhat akár az önkormányzati intézményeknek, akár a lakosságnak ebből a beruházásból?

Azt kell látni, hogy a földgázt váltjuk ki egy teljesen megújuló energiaforrásra, ami több szempontból is kedvező lenne a városnak. Egyrészt ez hosszú távon nem drágább, mint a földgáz. A másik, hogy ez helyben van és megújuló energia.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg